Olcsó húsnak híg a leve tartja a mondás. Igaz ez a napelemekre is.

Mennyit költsek napelemekre?

Olcsó húsnak híg a leve tartja a mondás. Igaz ez a napelemekre is.

Mivel ennek gazdasági és a környezeti szempontból is többszörösen is megihatjuk a levét. Az alábbi cikkben ismertetjük azokat a tényeket, amik felhívják a figyelmet arra, hogy miért is nem érdemes a napelemeknél is a legolcsóbb típusokat megvásárolni.

A PROBLÉMA HÁTTERE

Korábbi cikkünkben ismertettük, hogy általában milyen anyagokból épülnek fel a napelemek, viszont ezektől az anyagoktól gyakran eltérnek egyes cégek annak érdekében, hogy a gyártásba fektetett energián, alapanyagárakon spóroljanak, és így a piacot is olcsó termékekkel tudják elárasztani. A technológia dinamikus fejlődése mellett ez a tényező az, ami az utóbbi évtizedben lenyomta az árakat a napelempanelek piacán. Ez viszont kockázatokat is rejt magában! A napelemek utóéletének követésével már több ország és szervezet is foglalkozik világszerte. Egy 2016-os Japánban történt felmérés szerint 2040-re az országban nagyjából 800 000 tonna hulladékot jelentenek majd az olcsó napelemek. Hasonló kutatást végzett az IRENA (International Renewable Energy Agency = Nemzetközi Megújulóenergia Ügynökség) is, mely megállapította, hogy 2050-re világszinten ez a mennyiség elérheti a 78 000 000 tonnát is.

AZ OLCSÓ NAPELEMEK HÁTRÁNYAI

Az olcsóbb nyersanyagok a legtöbb esetben nem, vagy csak komolyabb energiabefektetéssel hasznosíthatók újra, ezért vélhetően a napelem elromlását követően lerakott hulladékként végzik. Ezzel pedig megkérdőjelezhetővé válik a napelemes rendszerek környezetbarát jellege is. A másik probléma már a használhatóságból és annak időtávjából ered. Általánosan kijelenthető, hogy az olcsóbb napelemeknél gyakrabban jelentkezik hiba, sérülékenyebbek és előbb válik szükségessé cseréjük, mert nem hozzák az elvárt teljesítményt. Ez pedig a beruházás szempontjából nem igazán megtérülő. A minőségi napelemekkel ellentétben –, amelyek akár két évtizednél is tovább tudnak megfelelően működni, – az olcsó panelek csupán 4-5 évig képesek teljesítőképességük maximumán működni. Így gyakorlatilag 4 garnitúra olcsó napelem ér fel a korábban drágábbnak vélt panellal szemben. A megspórolt minőségi alapanyagok hiánya miatt az időjárásnak való kitettség (Pl.: jégeső, beázás elleni ellenállóképesség, hőhatásnak való ellenállás) is komoly károkat okozhat a napelemekben és szükségessé tehetik az idő előtti cserét.

A napenergia tehát tényleg az egyik legolcsóbb energiaforrássá vált napjainkban, viszont érdemes a minőségre is odafigyelni! Ne a legkedvezőbb árú napelemeket vásároljuk meg, hanem a megbízható referenciákkal és kiforrott technológiával rendelkező gyártók eszközeit!

Ajánlott tartalom

Napelemekkel és innovatív energiatárolóval egy egész település áramellátása megoldható

Az Ideona tanácsadói csoport újabb, elektrokémiai energiatároló rendszerrel integrált napelemes erőművet adott át a Vas vármegyei Söptén.