Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
A koronavírus járvány megfékezését célzó intézkedéssorozatok az egész világon éreztetik a hatásukat.
Gyárbezárások, termelésleállások, kijárási korlátozás és tilalom. Az ipari termelés, illetve a különböző közlekedési eszközök igénybevétele világszerte drasztikusan csökkent. A járvány kiinduló gócpontjában (Kína), az idei év első két hónapjában 13,5 százalékkal a feldolgozóipar, míg a kiskereskedelmi forgalom 20,5 százalékkal csökkent. A zuhanórepülés messzemenően túlszárnyalta a néhány százalékos visszaesésről szóló elemzői várakozásokat. De mindennek milyen hatása volt az adott terület légszennyezettségi mutatóira? A finnországi CREA kutatóközpont tanulmánya szerint, a kínai szén- és a kőolaj-felhasználás csökkenéséből adódóan, legalább 25 százalékkal csökkentt a szén-dioxid (CO2) kibocsátás az előző év azonos időszakához képest. A közlekedés és az erőművek okozta nitrogén-dioxid (NO2) emisszió 36 százalékkal szintén csökkent az előző éves kibocsátáshoz viszonyítva. Néhány napos hír, hogy Kínában újraindult a termelés (bár egyes kutatók szerint várható majd egy újabb fertőzéshullám, így az bármikor módosulhat). Kíváncsian várom, hogy milyen gyorsan érik el légszennyezettségi mutatók a korábbi szinteket.
Miután Olaszországban alakult ki (Európában elsőként) a koronavírus járvány újabb gócpontja, így a korlátozó intézkedések, légszennyezettségre való közvetett és közvetlen hatását elsőként ott lehetett érzékelni. Az Európai Űrügynökség Copernicus Sentinel-5P műholdjának felvételei és adatai alapján, az elmúlt hetekben drasztikusan csökkent az olaszországi légszennyezettség, mely leginkább az iparosodott észak-olaszországi területeket értintette. A legújabb olaszországi egészségügy területén végzett kutatások arra a megállapításra jutottak, hogy ahol nagyobb mértékű a légszennyezettség, ott gyorsabban terjed, illetve nagyobb pusztítást végez a járvány, erre később még visszatérünk.
Mi a helyzet Magyarország fővárosában, Budapesten? Nemrég az index.hu hírportál vette górcső alá az Országos Meteorológiai Szolgála budapesti légszennyezésre vonatkozó számadatait. Már most szeretném kiemelni, hogy az időjárás alakulása (hidegfront átvonulás) is szignifikánsan hozzájárult a légszennyezés csökkentéséhez. Viszont nem mehetünk el azon tényezők mellett sem, hogy a nitrogén-dioxid (NO2), illetve a szállópor koncentrációja -ha kisebb mértékben is- de csökkent, amihez a közlekedési aktivitás csökkenése is hozzájárult. Hogy a koronavírus miatti intézkedések végül milyen kumulált kibocsátás csökkenéshez fognak vezetni majd a későbbiekben kiderül, de a Nemzeti Energiaügynökség több mint 10 éve publikált adatai iránymutatásként szolgálhatnak. Az akkori gazdasági világválság során 3 százalékkal csökkent éves összehasonlításban az üvegházhatású gázok emissziója.
De hogyan kapcsolódik mindez az elektromobilitáshoz, az elektromos autókhoz? A levegőszennyezés elsődlegesen az ipari aktivitásból, a közlekedésből, az energiatermelésből és a mezőgazdaságból származik. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tanulmánya szerint a kibocsátás 78 százalékáért volt felelős az energiaszektor, melynek nagyjából harmadát teszi ki a közlekedés. A mezőgazdaság 10,1 százalékát adja az uniós országok kibocsátásnak, míg az ipari termelés 8,8 százalékot, a hulladékkezelés pedig további 3,2 százalékot.
Emeljük ki a közúti közlekedést, azon belül a városi közlekedést. Olyan triviális és ismert kérdésköröket nem kívánok részletezni, hogy egyre több város már szinte élhetetlen a levegőszennyezés miatt (egyes károsanyagok a WHO ajánlásoknak a többszöröse is lehet), több nyugat-európai országból hamarosan kitiltják a hagyományos belsőégésű motorral szerelt járműveket a belvárosi területekről. Későbbiekben külön bejegyzést szentelek a légszennyezés és a különböző betegségek közötti összefüggések tárgyalására, melynek központi témája az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) megállapítása lesz. A tanulmány szerint közel 400.000 ember idő előtti halálát okozta a légszennyezettség 2016-ban az Európai Unió tagállamaiban. Megoldás? A környezetkímélő, emissziómentes elektromos gépjárművek. Számos esetben érkezik a következő kijelentés: „rendben, értem én, de a villanyautó nem helyben szennyez, hanem a városon kívül, plusz a teljes életciklusra vetítve nagyobb az ökológiai lábnyoma.” Ezen kijelentést általában 2 fő részre lehet bontani: szennyező, mivel az elektromos áramot fosszilis erőművekben állítják elő, illetve szennyező az akkumulátor előállítási folyamata miatt.
Számtalan tanulmány jelent már meg a fenti kérdéskört tárgyalva. Mindenkit arra kérnék, hogy éljen a forráskritika intézményével, függetlenül, hogy az pozitív vagy negatív megvilágításba helyezi az elektromos vagy hagyományos belsőégésű autókat. Csak megjegyezném, hogy több olyan tanulmánnyal találkoztam, melyek az elektromos autókat hozták ki „győztesként” a bolygónk megóvása iránti küzdelemből. A legújabb Radbund és Cambridge egyetem közös kutatása szerint, az elektromos autózás kevésbé megterhelő a környezet számára a világ 95 százalékán, mint a hagyományos belsőégésű társaik, figyelembe véve a teljes életciklust is (gyártás, használat, hulladékfeldolgozás). A több éves kutatás (nem titkolt) alapvető célja az volt, hogy megcáfolják a „villanyautó szennyezőbb mint a hagyományos autók” hipotézist.
A gondolatmenet zárásaként érdemes megemlíteni a magyarországi energiamix elektromobilitásban betöltött szerepét. Az Európai Unió 2050-re a teljes karbonsemlegesség elérését tűzte ki célul. Ezzel szemben a Kormányzat a klímastratégiában azt a fő célkitűzést jelölte meg, hogy 2030-ra a magyar energiatermelés 90 százalékban karbonsemleges legyen. Az energiamix tekintetében a cél, hogy az energia 50%-ban megújuló (napenergia) energiaforrásból, illetve 50 százalékban atomenergiából származzon. Ahogy közelebb kerülünk a fenti célok (akár részbeni) teljesítéséhez, úgy válnak az elektromos autók még környezetbarátabbá. Én a konstruktív vitának vagyok a híve, minden belső és külső érintett álláspontját, illetve az összes felmerülő érvet meg kell hallgatni. Számtalan esetben találkozom azzal a jelenséggel, hogy túlzó mértékű szubjektivitással próbálják meggyőzni egymást a felek. Ilyen esetben törekedjünk a racionális, számokkal történő érveléstechnika alkalmazására. A rövid bejegyzést gondolatébresztőnek szántam, jelen írás keretében csak a magas szintű összefüggésekre kívántam rávilágítani, hiszen ezen komplex rendszert alkotó elemeket, külön-külön is érdemes lesz majd vizsgálni.
forrás: Marsi Norbert – Magyar Elektromobilitási és Technológiai Egyesület társelnöke