Ahogy Kínában terjedésnek indult a koronavírus úgy sorra zártak be a gyárak, üzemek és az erőművek is jóval alacsonyabb kapacitásra kapcsoltak.
A hagyományos fosszilis energiahordozókra települt erőművek termelése fokozatosan csökkent, míg a napenergia termelés nőtt a napelemek folyamatos működésének köszönhetően.
A KÍNAI ENERGIATERMELÉSBEN TÖRTÉNT ÁTALAKULÁS OKAI
Kínában a területi és gazdasági lezárások január 23-án kezdődtek és március elejétől fokozatosan enyhülnek. A Kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal jelentése szerint januárban és februárban az ország energiatermelésében a hőenergia és a vízenergia jelentősen, az atomenergia és a szélenergia kissé csökkent, míg a napelemes ipar számottevő növekedést könyvelhetett el. A változások hátterében a járvány miatti átrendeződés áll. Egyik oldalról a nagy energiát felemésztő gyárak leállásával nem volt szükség annyi energiára, másrészt a hagyományos erőműveknél nagyszámú emberi jelenlétre van szükség, ami a kijárási tilalom okán nem volt teljesíthető. A napelemparkok ezzel szemben különösebb emberi közbeavatkozás és karbantartás nélkül tudtak termelni. Emellett elemzők kiemelik, hogy a megújuló energia (napelemes rendszerek és szélerőművek) esetében nagy előny, hogy az energiahordozók szállítására sem volt szükség, ami szintén akadályokba ütközött a járvány idején. Kína nagyjából 309 GW napenergia-kapacitással bírt napelemes rendszerei révén 2019-ben, ami az előző évhez képest 15%-os növekedést jelentett. A szélenergia termelése viszonylag állandó, jelentősebb beruházások nem történtek 2018 és 2019 között.
AZ ENERGIATERMELÉS ALAKULÁSA SZÁMOKBAN
A 2020-as év első hónapjaiban az egyes energiaszektorok változásai a következőképpen alakultak:
az általános villamosenergia-termelés 8,2%-kal csökkent
a szén dominanciájú hőenergia termelés 8,9%-ot esett vissza,
a vízenergia 11,9-re, a nukleáris energia 2,2-re,
a szélenergia enyhén, 0,2%-kal csökkent,
a napenergia pedig 12% -kal nőtt.
Az energiaiparra kihatott a más szektorokban lezajlott visszaesés. A más indusztriális területen működő vállalkozások energiaigénye 16%-kal, a cement iránti kereslet 30%-kal, a feldolgozóipar 40%-kal, az ingatlan-értékesítés 40%-kal és az építőipar 44% -kal esett vissza. A gyártási és fosszilis erőművi kapacitás csökkenését mutatja a szén-dioxid kibocsátás mértékének drasztikus redukciója is, melyről a médiában közölt képek is rendkívül jól tanúskodnak. A tisztább levegőjű jövő pedig csak a napelemek minél szélesebb körben történő alkalmazásával tartható fenn.