Klímakutatók szerint szűkült a Föld klímaérzékenységének előre jelzett tartománya

Az iparosodás előtti időszakhoz képest mintegy 3 Celsius-fokkal fog nőni az átlaghőmérséklet a Földön, ha megduplázódik a légkör szén-dixoid-szintje, ez szűkíti a Föld klímaérzékenységének kutatók által előre jelzett tartományát.

A World Climate Research Program által megrendelt tanulmányban 20 intézmény 25 tudósa arra a következtetésre jutott, hogy a Föld klímaérzékenységének legvalószínűbb tartománya 2,6-3,9 Celsius-fok között van, ha az iparosodás előtti időszakhoz képest megduplázódik a légkör szén-dioxid-szintje. Az amerikai Nemzeti Kutatási Tanács által 1979-ben készített jelentés ezt a tartományt 1,5-4,5 Celsius-fok között valószínűsítette és ezt vette alapul például számításaiban az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) is. “Nagy kihívás volt a klímaérzékenység tartományának szűkítése. Képesek voltunk kizárni a legszélsőségesebb előrejelzéseket némelyikét” – idézte Steven Sherwoodot, az ausztráliai Új-Dél-Walesi Egyetem kutatóját, a tanulmány vezető szerzőjét a Sydney Morning Herald napilap. Az előrejelzés pontosítása azon az időjárás adatok, köztük a felhősödésről szóló feljegyzések jobb megértésen és a paleoklímainformációk használatán alapul, utóbbiak hiányoztak a korábbi tanulmányok készítéséből – magyarázta Sherwood.

A kutatók eredményei információkkal szolgálhatnak a 2021-re halasztott globális klímatárgyalásokhoz és emlékeztetik a politikusak arra, hogy csökkent a párizsi klímaegyezményben vállalt célkitűzés, a globális felmelegedés 2 Celsius-fok alatti tartása az iparosodás előtti időkhöz képest. A légkör szén-dioxid-szintje június végén mintegy 416 ppm volt, több mint egyharmaddal magasabb, mint az 1750-es 280 ppm. Évente a szén-dioxid növekedése mintegy 60 százalékkal felgyorsult 2010 és 2019 között az amerikai Mauna Loa mérőállomás adatai szerint.

Ajánlott tartalom

Az EP jóváhagyta az EU közös agrárpolitikájának felülvizsgálatát

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta a közös agrárpolitika (KAP) felülvizsgálat, amelynek célja az uniós gazdák adminisztratív terheinek csökkentése, nagyobb rugalmasság bizonyos környezetvédelmi feltételeknek való megfelelés tekintetében - írta közleményében az uniós parlament szerdán.