Sokan gondolják úgy, hogy az atomerőművek jelentik a megoldást jövőben a biztonságos és megbízható energiaellátásra. Ez azonban korán sincs így, főleg, ha az utóbbi időszak békés célú nukleáris statisztikáit elemezzük. Akkor mi lehet a megoldás?
Az utóbbi évtizedben folytatódott a nukleáris energia globális térvesztése, míg a megújuló energiaforrások egyre nagyobb teret nyertek a világon. 2020 nyarán világszerte még 408 db nukleáris reaktor üzemelt, ami 30 éve nem tapasztalt mélypontot jelöl. Az új nukleáris kapacitásokra irányuló beruházások is összességében nagyjából csak a tizedét jelentik a szél- és napelemes erőmű fejlesztésének. Az újonnan épülő 52 atomreaktor közül 33 esetében már biztosan késés mutatkozik az eredetileg tervezett bekapcsoláshoz képest, és az iparágra szinte általánosságban jellemző a költségek jelentős túllépése is. Ezzel szemben például a napelemparkoknál az egyre olcsóbb kivitelezés, és az engedélyeztetési és telepítési folyamatok felgyorsulása a jellemző. Világszinten 2019-ben 6 új nukleáris reaktor állt üzembe, ami elmarad a tervezettől, ugyanis 13 működésének megindításával számoltak korábban. A jelenlegi összesített atomerőmű kapacitás teljesítménye 362 GW, ami 2019-hez (az új beüzemelések ellenére is) 2,2%-kal kevesebb a World Nuclear Industry Status Report 2020 (WNISR2020) szerint. A teljes nukleáris kapacitás azóta még 2,4 GW-tal bővülni tudott, de ez az érték jelentősen elmarad az újonnan létrehozott megújuló (szélerőmű és napelempark) kapacitások 184 GW-jával szemben.
Az atomerőművek 2019-ben a globális számuk mérséklődésének ellenére is 3,7%-kal növelni tudták az általuk megtermelt villamos energia mennyiségét (2657 TWh). A világszerte megtermelt elektromos áram 10,35%-át így a nukleáris erőművek adták, ami javulást jelent az egy évvel korábbi 10,15%-hoz képest. A részarányban a rekordot 1996-ban állította fel az iparág, amikor is az árammixben 17,5% volt a részesedése.
A nukleáris ipar egyik nagy problémája az erőművek átlagéletkorának növekedése. Az atomerőművek átlagos életkora jelenleg 31 év, 20%-uk viszont már a 40. életévét is átlépte. Ahhoz pedig, hogy az energiamixben betöltött szerepük 2030-ra se csökkenjen a jelenlegi szinten alá az új kapacitások építésének ütemét az előző évtizedhez képest több mint kétszeresére kellene emelni.
Ez viszont a költségek növekedése és a folyamatos építőipari csúszások miatt szinte lehetetlen. Mindent összevetve kijelenthető, hogy míg a nukleáris ipar számos problémával küzd, addig például a napenergia hasznosítás szárnyal. 10-20 év múlva talán már nem is kell meglepődni, hogy a megújuló energiatermelés vállalja majd a döntő szerepet az energiatermelésben.