Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
2020. december 31. fontos dátum lesz az építkezők számára, ugyanis az ezután használtba vett épületeknek eleget kell tennie a hazai épületenergetikai szabályozás legújabb követelményének, a 7/2006 TNM rendelet 6. mellékletének, azaz legalább ”közel nulla energiaigényű”-nek kell lenniük.
Ez alapján 2021-től az új épületek csak legalább BB energetikai tanúsítvánnyal kaphatnak lakhatási engedélyt. Korábban is voltak kisebb-nagyobb módosítások a rendeletben, de talán ez mind közül a legdrasztikusabb. De miért is van szükség az ilyenfajta szabályozásra? Magyarország összes primerenergia-felhasználásából az épületek körülbelül 40 százalékért felelősek. A közel 4,3 millió lakás közül nagyjából 70% nem felel meg a korszerű hőtechnikai és műszaki követelményeknek. Ez az arány középületeknél is hasonló. Ez rengeteg energiamegtakarítási potenciált hordoz magában, ami miatt az Európai Uniós irányelveknek megfelelően itthon is évről évre szigorodnak az épületenergetikai követelmények, írta az energiam.blog.hu. Az új épületekre vonatkozó energetikai követelmények egyike a fűtött épülettérfogatot határoló szerkezetek maximális hőátbocsátási tényezőjére vonatkozik (U-értékek). Ez megszabja lényegében, hogy a fűtött teret határoló falaknak, födémeknek és egyéb szerkezeteknek legalább mekkora hőszigetelő réteget szükséges tartalmazniuk, valamint a nyílászárókra és az üvegezésekre is megszab maximum hőátbocsátási tényezőket, ami miatt számos nyílászáró, amely régen megfelelő volt, már nem alkalmazható.
Ennek a követelménynek célja leginkább a fűtési hőszükséglet és az éves nettó fűtési energiaigény csökkentése, aminek következményében kisebb hőtermelők és hőleadók szükségesek, továbbá alacsonyabb lesz a fűtésre fordítandó energia, ezáltal a fűtési költségek is. Az erre vonatkozó követelmények nem módosulnak 2021-től, így nem lesz feltétlenül szükség vastagabb hőszigetelésekre vagy korszerűbb nyílászárókra új épületek esetén.
2021-ben induló program
Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter a Facebook-oldalán, egy videóban részletezte az otthonfelújítási program részleteit és feltételeit. Mint kiderült, a legfeljebb 3 millió forintos, a már meglévő otthonok felújítására, bővítésére, illetve korszerűsítésére felhasználható támogatás 2021. január 1-től lesz elérhető, és a költség felére vehető igénybe.
A programban csak azok vehetnek részt, akik legalább egy gyermeket nevelnek, a kormány értelmezése szerint ugyanakkor már a 12 hetes magzat, illetve a 25 éves fiatal is a gyermekek közé sorolható, ha együtt él a családdal. A támogatást házaspárok, élettársak, egyedülálló és elvált szülők egyaránt igényelhetik. A megváltozott képességű, illetve otthongondozási díjára (gyod) jogosult gyermekek esetében az életkor nem számít.
A programnak a minimum egy gyermek nevelése mellett a köztartozásmentesség, illetve a legalább egyéves folyamatos, maximum 30 nap megszakítású tb-jogviszony is követelménye. Számít a felsőoktatási jogviszony is, az utolsó 3 hónapban az álláskeresési járadék, illetve a nyugdíj mellett végzett munka. Novák Katalin bejelentése alapján a munkadíjra és az anyagköltségre 50-50 százalékban igényelhető a támogatás, maximum tehát 1,5-1,5 millió forintos összegről van szó – a háztartás természetesen ennél kevesebbet is költhet a felújításra vagy bővítésre. A pénzt az érintett családnak kell előteremtenie, a Magyar Államkincstár utólag fizet.
Novák Katalin számos kül- és beltéri munkát említett, többek között a fűtés korszerűsítését, a szigetelés javítását, a nyílászárócserét, a tetőfelújítást, a festést- és mázolást, bizonyos asztalosmunkákat, illetve a napelemes rendszerek telepítését is.
A követelmények második szintje a maximális fajlagos hőveszteségtényezőre vonatkozik (q érték). A fajlagos hőveszteségtényező a transzmissziós hőáramok (falakon, nyílászárókon, tetőn fellépő hőáram) és a fűtési idény átlagos feltételei mellett kialakuló (passzív) sugárzási hőnyereség hasznosított hányadának algebrai összege egységnyi belső – külső hőmérséklet különbségre és egységnyi fűtött térfogatra vetítve. De hogy mit is jelent ez?
Az előzővel ellentétben ez a tényező nem azt fejezi ki, hogy egy adott szerkezeten keresztül mennyi hő áramlik át, hanem azt, hogy a ház összes határoló szerkezetén keresztül átlagosan mennyi hő áramlik ki. Azt gondolhatnánk, hogy az első kritérium teljesítésével ez automatikusan teljesül, de ez nincs feltétlenül így. Egy olyan épület, melynek sok hőleadó felülete van, nem elég „kompakt” a kialakítása, nem fogja teljesíteni a követelményértéket, így törekedni kell a lehető legegyszerűbb formájú házakra, vagy némely szerkezeteken vastagabb szigetelésre lesz szükség, hogy megfeleljen az előírásnak.
A fajlagos hőveszteségtényező figyelembe veszi a sugárzási nyereségeket is, amivel lehet javítani a kapott értéken. Célszerű a déli oldalra tervezni a nagyobb ablakokat, üvegfelületeket, míg az északi oldalra igyekezzünk kevés üvegfelületet beépíteni, ugyanis ezek hőátbocsátási tényezője sokkal rosszabb, mint a falaké, és a sugárzási nyereség nem elég az északi oldalon hogy kompenzálja ezt a veszteséget. Nem szabad azonban megfeledkezni az árnyékolásról, ugyanis nyáron rendkívül megnövekedhet a hűtési igény, vagy túlmelegedhet a ház ha túl nagy a sugárzásos hőterhelés. 2021-től ez a követelmény szigorodni fog, de csak az épület hőtároló tömege szerint könnyűnek minősülő épületek esetén.
Egy épület akkor minősül könnyűnek, ha az aktív hőtárolásban résztvevő rétegek tömege kisebb, mint 400 kg/m². Ez azt jelentheti, hogy hiába nem ír elő alacsonyabb hőátbocsátási tényezőket a határoló szerkezeteknek az új követelmény, mégis előfordulhat, hogy vastagabb szigetelésre vagy egyéb építészeti megoldásra lesz szükség hogy teljesüljön ez a követelmény is.
A harmadik követelmény az összesített energetikai jellemzőre (Ep) vonatkozik. Ez magába foglalja a fűtésre, használati-melegvízre, szellőztetésre és hűtésre felhasznált energiát primer energiában kifejezve. A lakó- és szállásjellegű épületek kivételével figyelembe veszi még a világítás primer energiaigényét is. Ezekből levonódik az épület saját energetikai rendszereiből származó, az épületben fel nem használt és más fogyasztónak átadott energia. Az összesített energetikai jellemző már figyelembe veszi, hogy mivel állítjuk elő a hőt, milyenek a hőleadók, a szabályozás, és minden egyéb veszteséget és segédenergiát is itt veszünk figyelembe.
Fontos megjegyezni, hogy a háztartási gépek (hűtő, mosógép, stb…) energiafogyasztását itt sem vesszük figyelembe, ugyanis ezek nem függetlenek a fogyasztóktól. Jelenleg Magyarországon egy átlagos épület FF besorolású, melynek összesített energetikai jellemzője 201-250 kWh/m²év közé tehető. 2021-től ennek az értéknek a követelménye is jelentősen szigorodik, ugyanis teljesülni kell a közel nulla energiaigényű követelményszintnek (legalább BB energetikai tanúsítvány), azaz a maximális összesített energetikai jellemző értéke lakóépületekre 100 kWh/m²év.
Ennek elérése nem lehetetlen valamilyen megújuló energiaforrás alkalmazása nélkül, azonban a rendelet legújabb módosítása előírja a megújuló energiák alkalmazását, ráadásul megszab egy legalább 25%-os megújuló részarányt is. Ez azt jelenti, hogy az épület energiaigényét az összesített energetikai jellemző méretezett értékéhez viszonyítva legalább 25%-os mennyiségben olyan megújuló energiaforrásból kell biztosítani, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben előállított.
A rendelet által elfogadott megújuló energiaforrások lehetnek: tűzifa, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energia, biogázok energiája, fapellet, agripellet, nap-, szél-, vízenergia, geotermális, geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia. A legáltalánosabb megoldások lakóépületek esetén a napelemek, napkollektorok, hőszivattyúk és a szilárdtüzelésű kazánok. Habár rengeteg energiát lehet megtakarítani hővisszanyerős szellőztetőrendszerrel, ez nem minősül megújuló energiaforrásnak.
Ez teljesen érthető, ugyanis ez nem energiaforrás, hanem energiamegtakarítás. Ami viszont különös, hogy ha a hővisszanyerőből távozó levegőből hőszivattyúval állítunk elő hőt, az sem számít megújuló energiaforrásnak, míg a télen hidegebb, nyáron pedig melegebb külső levegőből előállított hő megújuló energiaforrásnak minősül.
A jelenlegi megújuló részarány számítással több gond is van, ugyanis kaphatunk 100%-nál nagyobb, de akár negatív eredményt is, ami egy részaránynál nem reális. Ez abból adódik hogy az összesített energetikai jellemzőből már levonásra kerül a megújuló energiából ellátott primerenergia, és ehhez viszonyítják az összes felhasznált megújuló energiát.
Ha például egy épület összes energiaigénye 100 kWh/m²év, ebből 50 kWh/m²év megújuló, akkor az Ep érték 50 kWh/m²év-re csökken, és a megújuló részarány 100% lesz, annak ellenére hogy az energiaigényünk csupán felét látjuk el megújulókból. Ha a megújuló energiaforrás által termelt energia mennyisége nagyobb, mint az épület energiaigénye, akkor a megújuló részarány a számítás alapján negatívra adódik.
Ezen felül felmerülhet az a probléma is, hogy az eddigi költségoptimalizált követelményszinthez képest a mostani szigorodás gazdaságilag pazarlásra ösztönöz, és nem megtérülő beruházásokra kötelezi az építkezőket. Ez tovább növelheti a már így is igen magas beruházási költségeket. A megújuló részarány kötelezővé tétele továbbá előidézhet olyan eseteket, hogy egy rendkívül alacsony energiafogyasztású, de megújuló energiaforrás nélküli épület nem kaphat engedélyt, míg egy sokkal rosszabb, de például napelemekkel felszerelt épület pedig megkaphatja. Ez nem feltétlenül járul hozzá az egyéb energiamegtakarítási megoldások elterjedéséhez (pl.: hővisszanyerős szellőztető), amikor mindenféleképpen kell legalább 25% megújuló energiát alkalmazni.
A koronavírus járvány miatt azok az építési engedélyek, melyek a veszélyhelyzet kihirdetésének és megszüntetésének napja közötti időben járt le, automatikusan meghosszabbodnak a veszélyhelyzet megszűnésének napjától számított egy évvel, azaz 2021. június 18-ig, amelyek pedig a veszélyhelyzet megszűnésének napját követő 180 napon belül jár le, az engedély hatályának lejártától számított egy évvel hosszabbodnak meg.
Ez nagy segítséget nyújthat azoknak az építkezőknek, akik a járványhelyzet miatt nem tudják befejezni az építkezést időben, viszont amennyiben a 2020. december 31. előtti követelményszintre tervezték a házat jövőre már nem kaphat használatbavételi engedélyt, csak ha megfelel az új szabályoknak is. Aki ilyen helyzetbe kerülhet, annak célszerű ezzel számolni, hogy ne az építkezés befejeztével szembesüljön vele hogy nem veheti használatba az ingatlanját.
