A műszálas ruhák mosásakor felszabaduló mikroszálak szennyezik az északi-sarkvidék vizét

Mikroműanyag szálakkal szennyezett az északi-sarkvidék egésze – állapították meg a kutatók, akik szerint a mikroszálak valószínűleg az európai és észak-amerikai háztartásokban kimosott műszálas ruhákból származnak.

A témában született eddigi legátfogóbb tanulmány késztői az északi sarkvidékről származó 97 vízmintából 96-ban kimutatták a mikroműanyagok jelenlétét – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában. A megvizsgált mikroműanyagok több mint 92 százaléka mikroszál volt, ezen belül 73 százalék poliészter szál, amely méretében és színében is megegyezett a ruhagyártásban használttal. A vízminták többségét a felszíntől számított 3-8 méteres mélységben gyűjtötték, ahol a tengeri élőlények egy jelentős része táplálkozik. Az északi-sarkvidék területére jóval több víz érkezik az Atlanti-óceán felől, mint a Csendes-óceánból, és az új kutatás a mikroműanyag szálak jóval magasabb koncentrációját, valamint hosszabb és kevésbé lebomlott szálakat mutatott ki az Atlanti-óceánhoz közelebb eső részen. A tanulmányt vezető Peter Ross, a kanadai Ocean Wise Conservation Association nevű szervezet munkatársa szerint a Jeges-tengert szennyező textilszálak valószínűleg az európai és észak-amerikai háztartásokból kerülnek az Észak-Atlanti-óceánba.

A Nature Communications című folyóiratban publikált tanulmány készítői 71 vízfelszínközeli mintát gyűjtöttek az északi-sarkvidék európai és észak-amerikai részéről, valamint további 26 mintát a Beaufort-tenger 1000 méteres mélységéből. “A poliészter szálak jelenléte az egész vízoszlopban egyértelműen kimutatható volt, jól szemléltetve a műszálak megállíthatatlan szétterjedését a Jeges-tenger egészében” – húzták alá a kutatók, akik átlagosan 40 mikroműanyag-részecskét mutattak ki egy köbméternyi vízben. A szakemberek szerint a mikroszálak mindössze kis százaléka származhat halászfelszerelésekből, amelyekhez másfajta műanyagot használnak. Lehetséges, hogy a szálak egy részét a szél szállította az északi-sarkvidékre.

 

mti

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.