Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Aki a közeljövőben napelemes rendszert terveznek, jogosan teszik fel a kérdéseiket a bruttó elszámolással kapcsolatban.
A jogalkotó, vagyis az Országgyűlés, Parlament alkotmányos jogkörében eljárva, egy a polgári joghoz tartozó különleges jogágnak, nevezetesen a hálózatos iparágak közül a villamos energia (Villamosenergia-Törvény) területén hozott intézkedéséről, az Otthonfelújítási Támogatás kereteiben rendelkezett az úgynevezett “fogyasztó-termelők” pénzügyi (forint) és termelési tényadat (kWh), vagyis a napelemes termelőrendszerek bruttó elszámolásáról. A bruttó elszámolás emellett több támogatási forma kapcsán is szóba került már. Például az ugyancsak lakosság számára 2021. nyarától elérhető, Dr. Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter által meghirdetett uniós forrás által biztosított vissza nem térítendő napelemes pályázatnál, valamint a vállalkozások számára elérhető GINOP-4.1.4-19 újabb pályázatbenyújtási szakaszai kapcsán.
Ugyanakkor ezek a bejelentések nem tartalmazták a bruttó elszámolás pontos leírását, csupán azt, hogy megszabott időponttól kezdődően a területileg illetékes szolgáltatóval a fogyasztók csak ilyen módon köthetnek szerződést a megtermelt és elfogyasztott energiára vonatkozóan.
HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK
A kapcsolódó jogszabály a már korábban is említett 2007. évi LXXXVI. a villamos energiáról szóló törvény (VET), valamint annak végrehajtásáról szóló 187/2008. (VII.24.) kormányrendelet. A rendszerhasználati díjak, vagyis a hálózat használata, illetve a bruttó elszámolás kapcsán számos bizonytalanság volt, melyek közül néhányat még mindig homály fed. 2021.04.01.-én hatályba lép a rendszerhasználati díjra vonatkozó MEKH (Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal) rendelet, mely a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak alkalmazási szabályairól szóló 10/2016. (XI. 14.) MEKH rendeletet (RHD rendelet) módosítja.
Ezek együttes olvasatban a bizonytalan szabályozás útvesztőjének képét mutatják.
A VET rendelkezései szerint a háztartási méretű kiserőművek (“HMKE”) az engedélyezés határértéke alatt helyezkednek el. A jogalkotó ekképpen a HMKE csatlakozási és engedélyezési folyamatát átadta az elosztói engedélyeseknek. Az elosztói engedélyesek a mai napi működésük keretei között a HMKE által megtermelt villamos energiát a megadott jogi keretek között számolják el a másodlagos jogforrás a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott 273/2007. (X. 19.) kormányrendelet 5. § (5) bekezdésén alapulóan az alábbiak szerint:
“Ha a háztartási méretű kiserőmű a csatlakozási ponton a közcélú hálózatba villamos energiát betáplál, akkor a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetőjével, mint felhasználóval jogviszonyban álló villamosenergia-kereskedő, illetve egyetemes szolgáltató elszámolási időszakonként a hálózatba összesen betáplált és vételezett villamos energia vonatkozásában a felek megállapodása szerint havi, féléves vagy éves szaldó elszámolást alkalmaz.”
Ezen túlmenően a (6) bekezdés részleteiben állapítja meg az elszámolás egységét, amelyet a villamosenergia-vásárlási szerződés “átlagos termékár”-ban jelöl meg. “Amennyiben az elszámolási időszak során a vételezett és betáplált villamosenergia-mennyiségek szaldója alapján az elosztóhálózatba történő villamos energia betáplálás áll fenn, a betáplált villamosenergia-teljesítményt a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetőjével jogviszonyban álló villamosenergia-kereskedő által a részére – mint felhasználó részére – a villamosenergia-vásárlási szerződés alapján értékesített villamos energia átlagos termékárán kell elszámolni.” A hatályos szabályozás szaldó elszámolási gyakorlata, hogy a fogyasztó-termelő HMKE rendszeréből származó villamos energiára – kizárólag túltermeléskor, vagyis a hálózatra történő betáplálás esetén – számít fel rendszerhasználati díjat.
Jelenleg a villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díj (“RHD”) szabályait a 1/2016 (XI. 14.) MEKH Rendelet rögzíti, amely ugyanakkor 9. § (2b) bekezdésében folyó év április 1-től változik az alábbiak szerint:
“(2b) A (2a) bekezdéstől eltérően a forgalomarányos rendszerhasználati díjakat az adott elszámolási időszakban az irányonként elkülönített és összegzett villamosenergia-mennyiségek alapján, irányonként kell elszámolni és megfizetni:
a) a háztartási méretű kiserőművel rendelkező felhasználó ez irányú kérése esetén,
b) a 2023. december 31. napját követően létesített (a rendszerhasználó által készre jelentetett) háztartási méretű kiserőmű esetében, valamint
c) a 2024. január 1. előtt létesített (a rendszerhasználó által készre jelentetett) háztartási méretű kiserőmű névleges hatásos teljesítményének 2023. december 31. napját követő bővítése esetén a bővített háztartási méretű kiserőmű egésze tekintetében.”
A MEKH az “irányonként kell elszámolni és megfizetni” fogalom-párral a gyakorlatban vezeti be a bruttó elszámolás alapját az elosztókat érintő RHD díj számításánál.
AZ OTTHONFELÚJÍTÁSI TÁMOGATÁS SZABÁLYOZÁSA
A Novák Katalin, családokért felelős tárca nélküli miniszter által 2020. őszén meghirdetett és 2021.01.01-től elérhető Otthonfelújítási Támogatás jogszabályi környezetét a 518/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet foglalja össze. E rendelet 5. Támogatható tevékenységek 6. §-a foglalja össze a program keretében végrehajtható felújítási (fejlesztési) munkákat, mely tartalmazza az i) napkollektor, napelemes rendszer telepítését, cseréjét.
Ezt a kormányrendeletet egészítette ki a 641/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet, amely már rögzítette, hogy az „u) a 6. § i) pontja szerinti esetben 2021. június 30-át követően megkötött villamosenergia-vásárlási szerződés, valamint a villamosenergia-kereskedő arra vonatkozó nyilatkozata, hogy a szerződés olyan elszámolást alkalmaz, amelyben az alkalmazott elszámolási időszaktól függetlenül szaldó nem képezhető és a hálózatba betáplált és vételezett villamos energia mennyisége külön-külön kerül megállapításra.”
Vagyis a támogatást igénylők döntési helyzetbe kerültek a napelemes rendszer megvásárlásának időpontját illetően. A tapasztalatok eddig azt mutatják, hogy a bruttó elszámolás pontos ismeretének hiánya, viszont feltételezett kedvezőtlenebb elszámolási módja miatt roham indult a lakosság körében a napelemes berendezések beszerzésére és a szerződések 2021. július 1-e előtti megkötésére.
Ugyanakkor fontos itt is megemlíteni, hogy a teljes bruttó „átállás” határidőpontja, a támogatás nélkül megvalósított napelemes rendszerek esetében 2023. december 31-e. Ez azt jelenti, hogy 2024-től kezdődően már mindenki számára csak ez az elszámolási mód lesz elérhető.
KIKET ÉRINT EZ A SZABÁLYOZÁS?
A fogyasztón kívül még a villamosenergia-kereskedőket és a villamosenergia-elosztókat is érinti. Mik/kik is ezek?
A villamosenergia-kereskedők az országosan megtermelt (és importált) energiával – kiváltott engedélyüknél fogva – kereskedhetnek és bocsáthatják azt a fogyasztók rendelkezésére. Ez egy szabadpiaci szolgáltatás, ahol a kereskedők versenyeznek egymással az ügyfelekért szabadon alakítva a kínált értékesítési árat. Fontos tudni, hogy ezt a szabadpiaci szolgáltatást bármely felhasználó igénybe veheti. Azok a felhasználók, akik nem jogosultak egyetemes szolgáltatás igénybevételére, versenypiaci kereskedőtől kell, hogy megvásárolják a villamos energiát. Továbbá az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók is dönthetnek úgy, hogy szabadpiacon, versenypiaci kereskedőtől vásárolják meg a villamos energiát.
A villamosenergia-elosztó a villamosenergia-hálózatot üzemeltető engedéllyel rendelkező szervezet. Jelenleg három jól ismert cég van Magyarországon: a nagy nemzetközi energetikai vállalat az E.ON, az ELMŰ-ÉMÁSZ és az MVM többségi tulajdonában lévő NKM.
MIK AZ ELOSZTÓI ÁLLÁSPONTOK A BRUTTÓ ELSZÁMOLÁS KAPCSÁN?
A bruttó elszámolással kapcsolatban eltérő vélemények és pletykák keringenek az éterben. Éppen ezért hivatalos levélben megkerestük a hazai három nagy hálózati elosztót, hogy foglaljanak állást a témával kapcsolatban. Az E.ON szerint a társaság jelenleg is egyeztetéseket folytat az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM). A tájékoztatás szerint a végső álláspont meghatározását követően az E.ON a rendeletben meghatározott feltételekkel kapcsolatos új eljárásrendről a vállalat honlapján, illetve hírlevelében nyújt majd tájékoztatást.
Az ELMŰ-ÉMÁSZ állásfoglalása szerint is az Otthonfelújítási Támogatás esetében 2021.06.30. után már csak bruttó elszámolást tartalmazó szerződés köthető, ugyanakkor arra is kitértek, hogy 2021.06.30-ig továbbra is köthető szaldó elszámolást tartalmazó szerződés, melyet értelmezésük szerint nem kell 2021.07.01-től módosítani.
Az MVM-(NKM) társaság véleménye szerint a MEKH rendeletet (2b)[1] A (2a) bekezdéstől eltérően a forgalomarányos rendszerhasználati díjakat az adott elszámolási időszakban az irányonként elkülönített és összegzett villamosenergia-mennyiségek alapján, irányonként kell elszámolni és megfizetni:
– a háztartási méretű kiserőművel rendelkező felhasználó ez irányú kérése esetén,
– a 2023. december 31. napját követően létesített (a rendszerhasználó által készre jelentetett) háztartási méretű kiserőmű esetében, valamint
– a 2024. január 1. előtt létesített (a rendszerhasználó által készre jelentetett) háztartási méretű kiserőmű névleges hatásos teljesítményének 2023. december 31. napját követő bővítése esetén a bővített háztartási méretű kiserőmű egésze tekintetében.
JOGSZERŰ ÍGY AKKOR A BRUTTÓ ELSZÁMOLÁSRA VALÓ ÁTÁLLÁS ÉS SZERZŐDÉSKÖTÉS?
A hiányos kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó jogelvről a következők állapíthatók meg: bármilyen kötelezettségvállalás lényege a kötelezettség pontos és maradéktalan tartalmának meghatározása. A kötelezettségvállalást nem lehet kiterjesztően értelmezni, csak arra a tartalomra vonatkozhat, amelyet a vállalás pontosan tartalmaz. Olyan kötelezettségvállalás, amely egy, a vállalás időpontjában még nem létező normára vagy szabályra utalva jön létre – és egyébként a kötelezettségvállalás pontos tartalma hiányzik – nem felel meg a fenti feltételeknek ezért semmis és nem kikényszeríthető. Így tehát a teljes szabályozás és eljárásrend korábban említett határidőkre történő tisztázása nélkül nem érvényesíthető.
