Mennyire befolyásolja a napelemek termelését a tájolás?

Baranyában vagy az Alpokalján éri meg jobban napelemes rendszert telepíteni? Mindkét helyen? Milyen tájolást válasszak?

Egyik ilyen befolyásoló tényező az időjárás, ami hosszú időszakra visszavezethetően igazolja, hogy egyes területekre csapadékosabb időjárás jellemző, ami egyenesen arányos azzal a megállapítással is, hogy gyakrabban borítja az eget felhőzet. Részben ezzel összefüggésben további ható tényezőként említhető az évi napfénytartam, vagyis a napsütéses órák száma. Ebben szintén jelentős különbségek tapasztalhatók hazánkban, – a mért értékek 1700 és 2100 között változnak. A legnapsütöttebb területek az ország déli megyéi (Baranya, Csongrád, Békés), míg a legkevésbé benapozott térségek az Alpokalja és a Borsod-Abaúj-Zemplén megye területei. Harmadik földrajzi tényezőként említhető a domborzat, ami a besugárzással hozható kapcsolatba. A domborzat, mint adottság egyfelől negatív, másfelől pozitív hatótényező is lehet.

Például:

– egy völgyben elhelyezkedő, napelemes rendszerrel szerelt épület panelei korábban kerülnek beárnyékolásra a környező dombok, hegyek miatt, mint egy sík területen elhelyezkedő ingatlané, ezáltal pedig csökken az energiatermelés időszaka is,

– a domborzat ugyanakkor elősegíti azt is, hogy különösebb módosítás, vagy tető dőlésszög beállítás nélkül is nagyobb szögben érjék a napsugarak a napelemeket, amennyiben az épület egy déli domboldalon helyezkedik el.

A NAPELEMEK MEGFELELŐ TÁJOLÁSÁNAK FONTOSSÁGA

A napelemes rendszerek telepítése előtt az egyik legfontosabb szempont a kivitelező cégek részéről, hogy felmérjék az adott épület tetőszerkezetét, amelyre a panelek kerülnek. Erre a műveletre nem csak azért van szükség, hogy megállapítható legyen a maximálisan felhelyezhető napelemszám, hanem azért is, hogy az ingatlan fogyasztása és külső adottságai függvényében a legoptimálisabb kialakítást hozzák létre.

A nem megfelelően megválasztott tájolás és dőlésszög esetén ugyanis számottevően kevesebb villamosenergiát fog tudni előállítani a feltelepített rendszer, mint amennyi optimális tájolás esetén elérhető lett volna. Mindezért fontos, hogy megfelelő napelemszerelő vállalkozót válaszunk, aki megfelelő szaktudással és több éves tapasztalattal rendelkezik napelemes rendszerek telepítésében.

MI AZ OPTIMÁLIS TÁJOLÁS NAPELEMEK ESETÉN?

Gyakran merül fel a kérdés: hogyan célszerű tájolni a napelemeket, és milyen dőlésszöget kell választani? Magyarországon az északi éggömbön való elhelyezkedésből fakadóan a napelemek legoptimálisabb elhelyezésére a déli tetőfelületek szolgálnak, hisz a Nap látszólagos mozgása okán így érik a napsugarak a leghosszabb ideig a paneleket.

Emellett természetesen a keleti és nyugati tájolás is opcionális, viszont itt számolnunk kell azzal, hogy a napfény csak a délelőtti, vagy délutáni napszakban fogja érni napelemeinket. Ebben az esetben ajánlott úgy kialakítani a rendszert, hogy mindkét tetőfelületre helyezzünk a panelekből, hogy biztosított legyen a folyamatos energiatermelés. Továbbá tudnunk kell, hogy a napelemek akkor képesek a legnagyobb teljesítmény leadására, ha a felületüket 90 fokban, vagyis merőlegesen érik a napsugarak.

Ez természetesen az épületek esetében a Nap látszólagos járása miatt folyamatosan nem, vagy csak jelentős többletberuházás révén biztosítható, így arra kell törekednünk, hogy az ingatlan tetőszerkezetének dőlésszöge is kihasználásra kerüljön. Hazánkban a legtöbb ferde tetős épületre a 35 és 45 fok közötti dőlésszög jellemző, ami optimális Magyarország földrajzi elhelyezkedése szempontjából, vagyis így biztosított a közel merőleges besugárzás a napelemeken.

A LAPOSTETŐ SEM JELENT PROBLÉMÁT

Amennyiben az épület lapostetővel rendelkezik akkor sem kell lemondanunk a napelemes rendszer kialakításáról. Ebben az esetben ugyanis olyan tartószerkezet kerül felhelyezésre a tetőre, melynek dőlésszöge ugyancsak a 35-45 fokos beállítást teszik lehetővé, amivel ugyanaz a hatékonyság érhető el, mint a ferdetetők esetében. Ugyanakkor tudni kell, hogy a plusz beruházás némiképp megnöveli a rendszer bekerülési értékét, így hosszabb megtérülési idővel számolhatunk, viszont cserébe biztosítottá válik az áramszámla mentesség és a környezettudatos magatartás.

Ajánlott tartalom

Energiatakarékosság új-generációs típusházzal

Szinte az összes, az ÉMI szentendrei Nemzeti Mintaházparkjába tervezett 9 bemutató épület kivitelezése elindult 2024 október közepén. Ezek között a Leier Rába típusháza lesz az egyetlen olyan ház, amely nem könnyűszerkezetes technológiával épül, és amely a tervek szerint 2025. márciusára el is készül.