Egy kutatás szerint a klímaváltozás a legnagyobb kockázat a bankok működésére

A klímaváltozás jelenti a jövőben a legnagyobb kockázatot a bankok működésére a megkérdezett pénzintézetek döntő többség szerint, míg 2019-ben alig több mint felük látta ennyire kritikusnak a helyzetet – derül ki az EY és az Institute of International Finance (IIF) közös, nemzetközi kutatásából, amelyet szerdán küldtek az MTI-nek.

A kutatásban 33 országból 88 pénzintézet vett részt. A felmérés eredményeit összegző közlemény szerint a kockázatkezelési vezetők döntő többsége, 91 százalékuk öt éven belül már a klímaváltozást tekinti a legnagyobb fenyegetésének, míg 2019-ben alig több mint felük, 52 százalékuk látta ennyire kritikusnak a helyzetet. Ennek ellenére a bankoknak csupán a negyede, 28 százaléka van tisztában azzal, pontosan milyen rizikót jelent tevékenységükre az éghajlatváltozás. A koronavírus-járványt követő piaci fellendülés kapcsán a pénzintézetek rövid távon a hitelkockázatot (98 százalék) és a kiberbiztonságot tartják a legkritikusabb kérdésnek (80 százalék). Hoós János, az EY pénzügyi kockázatkezeléssel foglalkozó üzletágának vezetője a közleményben elmondta: az adatvédelem mellett a klímakrízis is a figyelem középpontjába került az elmúlt időszakban. Ennek megfelelően a bankok működésében egyre fontosabbá válnak a környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási szempontok. A döntéshozóknak a jövőben különösen rugalmasnak, átláthatónak és határozottnak kell lenniük, ha hosszú távon is meg akarják tartani ügyfeleiket – tette hozzá.

A kutatás szerint az újonnan felmerülő, legnagyobb kockázatok közül tízből hét továbbra is a technológiát és az adatkezelést érinti. Ide tartozik a digitalizáció következtében lezajló változások gyorsasága és mélysége (68 százalék), az új megoldások megjelenését követő iparági átalakulások (68 százalék), vagy éppen az elavult rendszerekből adódó problémák (62 százalék). A szakértők emellett arra számítanak, hogy a bankok még inkább felgyorsítják majd a digitális transzformációt, elsősorban a folyamatok automatizálásával (88 százalék), az alapvető technológiai eszközök modernizálásával (66 százalék) és még kifinomultabb ügyfélszolgálati megoldások bevezetésével (64 százalék).

Ajánlott tartalom

AM: nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat

Nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat. A hazai agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságához alapjaiban járulnak hozzá a hazai, kiváló minőségű vetőmagok és szaporítóanyagok - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön Szarvason, az I. Országos Vetőmag-gazdálkodási Konferencia megnyitóján a tárca közleménye szerint.