Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Komfort, praktikum és esztétikum, talán ezzel a hármassal lehet jellemezni a lakosságnak szánt építészeti irányzatokat.
Ám a 21. században mindezek mellett komoly hangsúly került az energiatakarékosságra és a környezettudatosságra. A szigetelés mellett a nyílászáróknak is rendkívül fontos szerep jut ebben a folyamatban. Minél jobb az ablakaink, ajtóink, erkélyajtóink hőszigetelése, annál kevesebb energiát kell elhasználnunk az épület fűtéséhez és hűtéséhez. De honnan tudjuk, hogy melyik ablak lesz valóban energiatakarékos, mit tehetünk azért, hogy minél kisebb legyen az épület üzemeltetése során a károsanyag kibocsátás?
Az épület hőszigetelése és a nyílászárók minősége egyaránt fontos!
Mielőtt belevágnánk a nyílászárók hatásának fontosságára, térjünk ki az épület komplex hőszigetelésére. Egy átlagos épület esetében a falakon távozik a hő 35-40 %-a, a tetőn 20-25 %, a nyílászárókon 25 %, a padlózaton keresztül pedig megközelítőleg 15 %. Ha nincs szigetelve egy ház, vagy rosszul kivitelezték a homlokzati szigetelést, hiányzik a födémszigetelés, akkor hiába ruházunk be a legmodernebb, legtökéletesebb nyílászárókba, a hő elillan, a pára kicsapódik a hőhidakon és penészedés alakulhat ki. Figyeljünk arra, hogy a hőszigetelő anyag megfelelő vastagságban kerüljön fel a homlokzatra, lábazatra, a födémre és az is fontos, hogy a szerkezeti elemek találkozásánál is legyen jó a szigetelés.
Milyen egy jó bejárati ajtó hőszigetelés szempontjából?
Ha szeretnénk környezettudatosabb otthont, akkor válasszunk olyan műanyag bejárati ajtót, amelyiknek kiemelkedő a hőszigetelési tulajdonsága. Ezekkel a nyílászárókkal rendkívüli komfortérzetet biztosítunk, mert a profilok belsőoldali hőmérséklete a legzordabb téli időjárás esetén sem lesz érezhetően hidegebb, mint a helyiség belső hőmérséklete. Így a huzathatás és a kondenzvíz megjelenése tartósan és hatékonyan elkerülhető.
Melyik a legjobb üvegszerkezet?
Az ablakok esetében a profil mellett kifejezetten fontos lesz az üvegszerkezet hőszigetelő képessége. Minél kisebb egy ablak hőátbocsátó tényezője, annál jobban szigetel az ablak (és az ajtó és a fal). Ha összevetjük a kétrétegű és a háromrétegű üvegszerkezetet, máris megtudjuk, miért számít kardinális kérdésnek energiatakarékosság szempontjából a megfelelően kiválasztott üveg.
Egy kétrétegű ablakhoz képest fele akkora lesz a hőátbocsátó tényező, ha háromrétegű ablakot vásárolunk. Csak hogy a számokat is lássuk: Ug=1,0 W/m2K a kétrétegű ablaké (24 mm-es szerkezetvastagsággal, argongázzal kitöltött kettős hőszigetelő üveg), addig a háromrétegű üvegszerkezet esetében ez Ug=0,5 W/m2K értéket jelent. Vagyis egységnyi felületen 50%-al kevesebb hőenergiát veszítünk, ha háromrétegű üvegezést használunk!
Az energiaárak folyamatosan emelkednek, viszont az építészetben egyre inkább elterjednek a nagy bevilágító felületekkel rendelkező, sokszor földig érő üvegek, így energetikai szempontból komoly jelentősége van a háromrétegű üvegeknek.
Legyen megfelelő a tájolás!
Az energitakarékosság szempontjából az sem mindegy, hogy miként tájoljuk az ablakokat. Az építészet egyik több évezredes találmánya a passzív napenergia felhasználás. Ehhez nem kell napelem, elég, ha ügyesen tájoljuk az ablakokat, így a téli hónapokban hatékonyan becsapdázhatjuk a napsütésből fakadó hőenergiát. A nagy üvegfelületeket leginkább deli irányba érdemes helyezni. Ez több szempontból is fontos: a nap nyáron magasabban áll, vagyis nem éri olyan sok sugárzás ezeket a déli ablakokat, így nem szükséges árnyékolni. Azonban a keleti vagy nyugati tájolásnál a nyári reggeleken vagy a délutáni napsütésben hamar túlmelegedhetnek a belső helyiségek, vagyis megfelelő árnyékolás technikát kell alkalmaznunk. Általában úgy szoktak számolni ezzel, hogy a déli irányban elhelyezett ablakokhoz képest a keleti és nyugati ablakok 60 % -át, míg az északi ablakok 40 %-át fogadják a hasznos napenergia besugárzásnak.
Legyen jó a vasalat!
Manapság az ablakok, erkélyajtók nehezek, több funkcióval is rendelkeznek. Nyílnak, buknak az ablakok, az erkélyajtók pedig tolhatók és buktathatók is lehetnek. A vasalat az ablak lelke. Ezen áll vagy bukik (a bukóablakoknál a szó szoros értelmében) minden. És bár a modern szárnyak igen nehezek, ezeket a nyitási funkciókat a vasalatok biztosítják. A fém vasalatokban csúszó-kopó felületeket találunk, amelyek akkor működnek jól, ha kellő mennyiségű olajat kapnak. Egy nyílászáró gyenge pontja lehet a vasalat, egy rosszul záródó ablak esetében rések alakulnak ki, amelyeken keresztül elillan a meleg és az energia.
Legyen jó a tömítés!
Ezt már a meglévő ablakainkon is ellenőrizhetjük! Úgy kerülhetjük el a huzatos lakást, ha figyelünk arra is, hogy a légnyomáskülönbség hatására ne induljon meg a légmozgás. Megfelelő tömítésekkel ez is elérhető. Legjobb választásnak az ablakszárnyon körbefutó, cserélhető, és az elöregedéssel szemben is időtálló minőséget képviselő tömítőanyagok bizonyulnak.
Energetikai besorolás
Az energiatudatos otthon esetében nem csak a saját igényeinket kell szem előtt tartanunk. Amellett, hogy a jól kiválasztott, megfelelően beépített nyílászárókkal jelentősen kevesebbet kell költenünk a fűtésszámlára, emelkedik a lakás komfortfokozata, az energetikai szabályoknak is könnyebben fog megfelelni az épületünk. A háznak el kell érnie legalább a BB besorolást. Az nem baj, ha ennél magasabb, vagyis AA, AA+ vagy AA++ besorolású lesz az épülő ház. Ha újépítésű házat tervezünk, akkor fontos, hogy az új magyar szabályok értelmében 2022. július 1-től az energiahordozók legalább 25%-ának megújuló energiaforrásból kell származnia! A korábbi szabály a 2021. január 1. után épített házakra vonatkozott, azonban a szabálymódosítának köszönhetően másfél év haladékot kaptak az új építésű házak, vagyis, hogy 2022. június 30.-a után kell teljesíteniük az új előírásokat.
