Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Folyamatosan növekszik az érdeklődés az akkumulátoros elektromos járművek (BEV) iránt.
Napelemes rendszer most, akár 50% állami támogatással! Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
Bár az elektromos autók 2021-ben a globális személygépkocsi-eladások mindössze 4 százalékát tették ki, ez az arány 2030-ra várhatóan 30 százalék fölé emelkedik. A kereslet ilyen erőteljes növekedése új kockázatot teremt a lítium-ion akkumulátorok ellátási láncában, különösen a nyersanyagok elérhetősége szempontjából. A Roland Berger “A lítium-ion (EV) akkumulátorok piaca és ellátási lánca” című új tanulmányában ezeket a kihívásokat elemzi, és bemutatja, hogy a vállalatok hogyan tudnak felkészülni a nehézségekre. “Az elektromobilitás kulcsfontosságú elemének számító akkumulátorok költségei nemcsak az alkalmazott cellatechnológiától és gyártási helytől függenek, hanem a nyersanyagok árától is.” – mondja Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere. – “A megnövekedett nyersanyagköltségek már az elmúlt hónapokban is jelentősen megdrágították az EV-akkumulátorok gyártását, az ukrajnai háború pedig csak tovább súlyosbítja a helyzetet. Ez ugyan nem fogja megállítani az elektromos járművek növekedésének trendjét, de lelassíthatja azt.”
Új kockázatok az ellátási láncban
A Roland Berger szerint a lítium-ion akkumulátorok globális piaca 2030-ig várhatóan évente 30 százalékkal nő, ami komoly kihívásokat jelent az akkumulátor-ellátási láncoknak. A legkritikusabb tényező az egyes nyers- és finomított anyagoktól, például a kobalt- és nikkelszulfátoktól, valamint a lítiumtól való függőség. Ezek az anyagok a cellaköltségek több mint 30 százalékát teszik ki, a cellák pedig az akkumulátorcsomagok teljes költségének mintegy 75 százalékát.
Geopolitikai tényezők: Az olyan létfontosságú erőforrások, mint a lítium kitermelése és feldolgozása néhány országra koncentrálódik. A nikkel mintegy tizede Oroszországból származik, így az ukrajnai háború kitörése masszív ár-reakciókhoz vezetett az árupiacokon.
ESG: Az akkumulátorgyártás jelentős környezeti és társadalmi hatással jár. A lítium kitermelése nagy mennyiségű vizet használ fel, és egyes gyártási folyamatok nagy mennyiségű CO2-t bocsátanak ki.
Árak: A nyersanyagárak ingadozása mellett figyelembe kell venni a “bányától a celláig” tartó értékláncban a további termelési kapacitások költségeit is. Az előrejelzések szerint a következő nyolc évben 250-300 milliárd eurós tőkekiadásokat kell eszközölni, amelynek egyharmada juthat az európai kereslet kielégítésére.
Ellátás: Bizonyos anyagok elérhetősége megkérdőjeleződhet. Mind átmeneti, mind hosszútávú hiány várható a nikkel és a kobalt, illetve szulfátjaik, valamint különösen a lítium esetében.
A hiány ellensúlyozása lehetséges
A hiány elkerülése érdekében a teljes akkumulátor-ellátási láncra kiterjedő, alaposan átgondolt akcióterv javasolt. “A gyártás szintjén a kohászat és a kémia integrált megközelítése segíthet a költségek csökkentésében” – mondja Schannen Frigyes. – “Ezen túl az akkumulátorgyártás regionálissá válása csökkentheti a geopolitikai és ESG-kockázatokat, az évtized végétől kezdve pedig az újrahasznosítás is egyre fontosabb szerepet játszik majd.” Ha az akkumulátorgyártók sikeresen ki akarják elégíteni az elektromos járművek iránti hatalmas keresletnövekedést, az ellátási láncnak is fejlődnie kell. A ma alkalmazott eljárások jórészt több mint 10 éves múltra tekintenek vissza, amikor az akkumulátorok sokkal kisebbek voltak, és főként szórakoztató elektronikai cikkekhez használták őket, nem pedig nagy elektromos járművekhez.
Stratégiai szempontból az OEM-eknek és a cellagyártóknak a kockázatok csökkentése érdekében fokozniuk kell részvételüket az upstream ellátási láncban. Ez a hosszú távú szállítási megállapodásoktól kezdve a partnerségeken át egészen a beruházásokig terjedhet. A vezető elektromosautó-OEM-ek és cellagyártók, valamint a CAM-gyártók (számítógéppel támogatott gyártás) már most is az emelt szintű vertikális integrációra törekednek, és egyre inkább részt vesznek a bányászati szakaszban is. Az ellátási lánc kritikus ellenőrzési pontjainak megragadása komoly versenyelőnyt jelenthet, de nagyfokú elkötelezettséget igényel.