Létrejött az összeköttetés a magyar és a szlovén villamosenergia-rendszerek között csütörtökön, a tervezett időpontban – közölte a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. az MTI-vel.
A vállalat felidézte: már a kilencvenes évek közepén tárgyalások kezdődtek egy magyar-horvát-szlovén, 400 kV-os távvezetéki összeköttetés kiépítéséről, amelynek utolsó fázisa volt a Cirkovce-Pince távvezeték megépítése. Szlovénia az utolsó olyan szomszédos ország, amellyel eddig nem volt távvezetéki összeköttetése Magyarországnak. Magyar oldalon már az ezredfordulót megelőzően elkészült a Hévíz és a szlovén-horvát-magyar hármashatár közötti, kétrendszerű vezeték, még az MVM, az átviteli hálózat akkori tulajdonosának beruházásában. Ennek részeként a magyarországi oldalon, a majdani szlovén távvezetékhez már eleve megépült egy 5 kilométeres elágazás Szlovénia felé, lehetőséget teremtve a későbbi csatlakozásra. Ehhez kapcsolódott hozzá most a szlovén rendszer. A távvezeték csütörtökön üzembe került, a tesztelés és a próbaüzem folyamatban van. Piaci szempontból a rendszerösszekötő vezeték 2022. július 6-tól lesz része a határkeresztező kapacitásszámítási folyamatnak. A távvezeték-építés a szlovén oldalon 2020 augusztusától 2022 júniusáig zajlott. A projekttel kapcsolatos kiegészítő munkálatok jelenleg is folyamatban vannak.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) csütörtöki közleményében Horváth Péter János, a hivatal elnöke hangsúlyozta: az új határkeresztező vezeték üzembe helyezésével újabb mérföldkőhöz ért a magyar villamosenergia-rendszer fejlesztése, mivel az új rendszerösszekötővel Magyarország minden szomszédjával megteremtette villamosenergia-hálózata összekapcsolását. A magyar és a szlovén villamosenergia-átviteli hálózatot összekötő Hévíz-Cirkovce 400 kV-os határkeresztező távvezeték részben uniós finanszírozással valósult meg, kiemelt uniós státuszt élvező közös érdekű projektként. Hamarosan megindul a kereskedelmi forgalom is, ami további lehetőségeket biztosít a gyorsan növekedő, időjárásfüggő megújuló energiatermelés számára, valamint az ellátásbiztonságot is erősíti – tette hozzá a MEKH elnöke.