A bioélelmiszerek uralta Kelet-Európa

Amikor két évtizeddel ezelőtt összeomlott a kommunista rendszer, a kelet-európaiak ujjongva örültek, mikor felfedezték a gyorsétterem-láncokat, hiszen a nyugatot jelképezte. Ma ismét visszatértek a bioélelmiszerekhez.

„Az az általános tendencia, hogy a volt szovjet blokk országaiban egyre több organikus terméket értékesítenek. – mondta Amarjit Sahota, a londoni székhelyű Organic Monitor tanácsadó cég kutatási részlegének vezetője.

Kelet Európában és Magyarországon is sok helyen megszokottak az organikus piacok, ahol helyi gazdák és idősek árulják portékáikat. Aki vidéki piacon vásárol, szinte 100 százalékosan biztos lehet benne, hogy a zöldség, melyhez ott jutott hozzá, nem génmódosított termék.

 „Ahogy a fogyasztók egyre több tájékoztatást kapnak az élelmiszertermelésről, úgy egyre jobb minőségű élelmiszereket tudnak termelni.” – mondta Sahota az AFP-nek.

A román újságokban, egyre sokasodnak az organikus mezőgazdaságról és az egészséges élelmiszerekről szóló írások. Az Adevarul-ban, a legnagyobb román napilapban, létrehoztak egy külön rovatot, melyben kizárólag környezetvédelmi és zöld témákat boncolgatnak.
 
„A románokat 1989 után elbűvölte a McDonalds és a Coca Cola, de az emberek többsége rájött, hogy egészsége érdekében egészségesen is kell étkeznie. Hát mi másra valók az organikusan termesztett élelmiszerek?” – így Marian Cioceanu, a civil bio szervezetek elnöke. 

A fejlődés még korán sem mondható teljesen sikeresnek, hiszen a román földművelésügyi minisztérium felmérése szerint Romániában és Bulgáriában is mindössze 1 százalékát teszik ki a bioélelmiszerek az összes élelmiszer eladásnak.

„A közép-és kelet-európai országokban nagy mennyiségű szerves mezőgazdasági terület van, ahol gabonát, gyümölcsöket és zöldségeket termelnek. De a kész termékeket – kekszek, tejtermékek, reggeli gabonafélék – mind Nyugat-Európából hozzák be. – mondta Sahota. –„Ez ökológiai szempontból nem kedvező, de reméljük, hamarosan nem lesz szükségünk ezeknek a termékek importjaira.”

Ajánlott tartalom

Az öreg erdők szénmegkötése Európában sokkal nagyobb, mint korábban gondoltuk

A maga nemében első ilyen összeurópai tanulmány kiszámította, hogy Európa meglévő erdői akár évi 309 megatonna szén-dioxid megkötésére is képesek lehetnének 150 éven keresztül, ha ezeket az erdőket nem használnánk tovább, hagynánk azokat növekedni és visszavadulni. Ez az Európai Zöld Megállapodásban a LULUCF-ágazatban 2030-ra megcélzott CO2-csökkentéssel (310 Mt/ha) egyenértékű és nagyobb, mint a gazdálkodás alatt álló erdők jelenlegi elnyelésének mértéke Európában (289 Mt/ha).