A bioetanol (E85 üzemanyag) jövedéki adójának emelésével az állam nem jut komolyabb bevételhez, abban sem reménykedhet, hogy a zöld üzemanyag helyett az autósok újra a magasabb adótartalmú benzint fogják vásárolni, viszont rontaná Magyarország versenyképességét a Magyar Bioetanol Szövetség szerint.
A szövetség közleményében emlékeztet arra, hogy Koszorús László fideszes képviselő javaslata csaknem 90 forintra emelné az E85 adóját a jelenlegi 50 forintról az áfát is beleszámítva. Ezzel a szövetség szerint csak azon szomszédos országok járnának jól, amelyek szintén rendelkeznek bioetanol potenciállal, s örömmel vennék a versenytárs önkéntes visszavonulását. Az MBSZ közölte: október 26-án módosító javaslatot terjesztett elő a bioetanol jövedéki adójának emelésére a kormánypárti képviselő. Ez eddig érvényes 40 forint+áfa emelést a javaslat 70 forint+áfára emelné, vagyis januártól a 27 százalékos adóval számolva összesen 89 forinttal is nőhet az E85 üzemanyag fogyasztói ára. Az indítvány indoklása szerint erre azért lenne szükség, hogy teljesüljön az uniós elvárás, hogy a benzin és az E85 ára közötti különbség csak bioetanol rosszabb “hatásfokára” terjedjen ki. Az MBSZ szerint eltekintve attól, hogy a bioetanolnak nem a hatásfoka rosszabb, hanem az energiatartalma alacsonyabb, nyilvánvaló, hogy a tervezett újabb adóemeléssel nemcsak eltűnik a környezetbarát üzemanyag árelőnye, hanem ráfizetéses is lenne annak használata. Az augusztusi mintegy 50 forintos áremelés egyes becslések szerint így is mintegy egyharmados visszaesést eredményezett a bioetanolos üzemanyag piacán, több üzemanyagtöltő állomáson pedig felhagynak az E85 forgalmazásával, noha lefedettségben korábban világelsők közé tartozott az ország.
A közlemény idézi Héjj Demetert, a Magyar Bioetanol Szövetség elnökét, aki szerint a kormány az E85 üzemanyag jövedéki adójának megdöbbentő mértékű emelésével nem jut komolyabb bevételhez. Ugyanakkor az évek óta túltermelési hullámokkal küszködő magyar mezőgazdaságnak biztos felvevőpiacot jelenthetne a bioetanol ipar, amely többletértéket teremt a kukorica maradéktalan feldolgozása révén. Hozzátette: naivitás lenne azt hinni, hogy kellő tőke hiányában a magyar gazdák rövid időn belül tömegesen állnak át kertművelésre a jelenlegi struktúráról, tehát feltételezhető, hogy a következő években szintén jelentős mennyiségű kukorica terem majd Magyarországon. Ugyanennyire valószínűtlen, hogy a már megtermett kukoricafeleslegre jelentős fizetőképes kereslet jelentkezik a Föld bármelyik élelmezési nehézségekkel sújtott pontjáról. A szövetség szerint bár logikus lépés lenne a legversenyképesebb módon, feldolgozott formában értékesíteni az ország kukoricafeleslegét, úgy tűnik, a kormányt más megfontolások vezetik. A szakember szerint Magyarország nem használja ki a kitörési lehetőségeit, nem akadályozza meg – sőt segíti – a térség többi országát érdekei érvényesítésében.