A biomassza tüzelésű erőművek építésekor számolni kell az adott térség tüzelőanyag-szállítási kapacitásával, hiszen ettől függ, hogy az erőmű gazdaságosan tud-e működni, illetve túlzott fakitermelést generál-e az erdőkben - hangzott el a megújuló energiáról szervezett országos konferencián Balassagyarmaton csütörtökön.

A biomassza és az erdőgazdálkodás

A biomassza tüzelésű erőművek építésekor számolni kell az adott térség tüzelőanyag-szállítási kapacitásával, hiszen ettől függ, hogy az erőmű gazdaságosan tud-e működni, illetve túlzott fakitermelést generál-e az erdőkben – hangzott el a megújuló energiáról szervezett országos konferencián Balassagyarmaton csütörtökön.

Az Európai Biomassza Napok magyarországi főrendezvényeként megtartott, a balassagyarmati Ipoly Erdő Zrt. által szervezett konferencia középpontjában az erdőgazdálkodásból kikerülő tűzifa állt.

Kondor István, a Heves Megyei Erdészeti Igazgatóság vezetője ismertette: Észak-Magyarországon 437 ezer hektár erdő van, 62 százaléka állami tulajdonban, és 2007-ben az üzemtervi lehetőség 55 százalékát termelték ki. Rámutatott: a térségben a fa megújuló energiaforrás, de csak akkor, ha fenntartható erdőgazdálkodás mellett termelik meg.

Kifejtette: az erdészeti igazgatás feladata, hogy meghatározza azt a fatömeget, amit kitermelhetnek a gazdálkodók, és utána már a piac dönti el, hogy mire hasznosítják, energetikai célra, vagy éppen bútorgyártásra.

A hőközpontok, erőművek beruházóinak pontosan ki kell számítaniuk a szükséges fűtőanyagot, mert ha túlméreteznek egy berendezést, és a környéken, gazdaságos távolságon belül nem tudják megvásárolni a kellő faanyagot, akkor az erőmű vagy gazdaságtalanul fog működni, vagy az erdő szempontjából kedvezőtlen túltermelést
generál – mondta. Hozzátette: jelenleg még nincsenek akkora beruházások, a térségben működő nagy erőművek pedig a nehezen értékesíthető készleteket használják fel.

Az erdészetek hosszú távú terveket készítenek, 30 évre szabályozzák, hogy mennyi faanyagot lehet kitermelni, és konkrétan meghatározzák 10 éves időszakokra is.

Az országos lehetőségeket ismertetve Kiss János, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője is kitért rá: visszafogott a kitermelés, vannak tartalékok a fában, hiszen az éves növedékállománynak csak 55 százalékát vágják ki. A biomassza felhasználás szempontjából kedvezőnek nevezte, hogy 1981. óta minden megyében nőtt az erdőterület, és kiegyenlített a fák korosztályszerkezete. Hosszabb távon az prognosztizálható, hogy évente 10 ezer hektárral nő az erdőtelepítés mértéke – tette hozzá.

A konferencia előadója volt Purker Walter, a 390 lakosú Vas megyei Pornóapáti polgármestere is, aki arról számolt be, hogy a településen már megvalósult a falufűtés. Európai uniós támogatással, nettó 360 milliós beruházásban épült ki a teljes körű, faalapú távhőszolgáltatás. Két 600 kilowattos kazánt és 2,2 kilométeres gerincvezetéket építettek, a 130 háztartásból eddig 95-en csatlakoztak a hálózatra.

A polgármester ismertette: 2007-ben 80-90 gigajoule volt egy 130-140 négyzetméteres ingatlan hőfogyasztása 2.711 forintos gJoule ár mellett. Hozzátette, hogy 2006-ban még 10-11 köbméter fát használtak fel a háztartásokban, és az otthoni kazánok hatásfoka 25-30 százalékos, míg a hőközponté 90-95 százalékos. Ausztriában például 100-nál több hasonló kis fűtőmű üzemel – jegyezte meg.

Ajánlott tartalom

Térítésmentesen ad energetikai tanácsokat a Magyar Mérnöki Kamara

Energetikai tanácsokat ad a Magyar Mérnöki Kamara magánszemélyeknek és kisvállalkozásoknak; a szervezet térítésmentes szolgáltatására Wagner Ernő elnök hívta fel a figyelmet Kaposváron csütörtökön, sajtótájékoztatón.