A biomassza lehet a megoldás

A szilárd biomassza lesz előreláthatólag a legnagyobb arányban hasznosított megújuló energiaforrás Magyarországon – mondta Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára egy pénteki gödöllői tanácskozáson.

Az államtitkár a minisztérium Mezőgazdasági Gépesítési Intézetének (MGI) szervezésében Vidékfejlesztés és bioenergetika címmel tartott konferencián beszélt, amelyhez kapcsolódva avatták fel az MGI új pelletüzemét, valamint pelletkazánját. Magyarország biomasszakészlete 350-360 millió tonnára tehető, amiből 105-110 millió tonna elsődleges – növényi – biomassza évente újratermelődik, az energiaszektor azonban ennek mindössze három százalékát használja fel – hívta fel a figyelmet az államtitkár. A megújuló energiák, és azon belül is a biomassza melletti kormányzati elköteleződést mutatja, hogy három jelentős stratégia is tartalmazza az ezzel kapcsolatos terveket: a Megújuló Energia – Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010-2020, a Nemzeti Energiastratégia 2030-ig, valamint a Nemzeti Vidékstratégia. A 2030-ig szóló Nemzeti Energiastratégia a megújuló energiákon belül is kiemelt szerepet szán a biomasszának, a fenntartható energiaellátás érdekében a megújuló energia aránya a primerenergia-felhasználásban a mai 7 százalékról 2030-ig 20 százalék közelébe emelkedik. A megújuló energiaforrásokon belül prioritást kapnak a biogáz- és biomassza-erőművek, valamint a geotermikus energiahasznosítás formái. Czerván György kiemelte: “a vidéki energiaellátás esetében a decentralizált, kisebb kapacitású, helyi nyersanyagbázisra épülő és helyi igényeket kiszolgáló, kis szállítási igényű biomassza-, illetve biogázerőművek megvalósítását tartjuk reálisan megvalósíthatónak és támogatandónak”.

Hozzátette: a programok megvalósításában az MGI-nek kiemelt szerepe van. Az MGI új pelletüzeme, illetve -kazánja 100 százalékban támogatott, uniós forrásból megvalósuló beruházás keretében mintegy 160 millió forintból jött létre, a fejlesztés révén egy 400, illetve egy 500 kW-os kazán állt munkába, valamint egy óránként 500 kilogramm pelletet előállító gépsor. A beruházással az intézet fűtésnek harmadát fedezik, mintegy 100 ezer köbméter földgáz kiváltásával.

Ajánlott tartalom

A zöldenergia a jövő a gazdaságban, az iparban és a közlekedésben is

A zöldenergia a magyar gazdaság jövője a háztartásokban, a közlekedésben és az iparban egyaránt - mondta a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. igazgatósági elnöke vasárnap a társaság Facebook-oldalára feltöltött videóban.

Nincs hozzászólás

  1. a megújuló energia felhasználása helyes és támogatandó dolog ,de a biomassza beszerzését ,beszerzésének helyét alaposan megkel választani.elkel kerülni az erdővagyon ledarálását és erőművi eltüzelését,ez semmikép nem lehet cél!de az árokpartokon árkokban növő bokrok fák biomasszává alakításával is vigyázni kel,mivel nagy vállalkozok hatalmas gépelek letarolják a fás bokros területeket majd jó pénzért értékesítik azt önkormányzati állami energia termelőknek de előfordul sőt gyakori hogy külföldre pl.:Ausztriába szállítsák.Ezen munkákat a fák nem vegetatív szakaszában nyáron is végzik és a madarak költési időszakára sincsenek tekintettel.De azt is figyelembe kel venni ,hogy ezeket a bokros fás árkokat eddig a falusi erdővel nem rendelkező emberek -lakosok tisztogatták tartották rendbe a helyi jegyzők polgármesterek ,vízügy ,talaj és vízvédelmi szervezetek engedélyével és felügyeletével ,és ilyen módon oldották meg a téli tüzelőiket.tehát ha ezen területeken növő fákat bokrokat biomasszává alakítják a kor elkel gondolkodni azon hogy akik így dolgoztak meg a téli tüzelőért ők ezután honnan szerzik be és milyen áron a tüzelőjüket. tehát ez a biomassza most sem megy kárba !!!Csak máshol használják fel .A darálást erősen szabályozni kellene mert nemcsak vékony venyigéket ágakat darálnak le hanem farönkök darálása is előfordul (elellenőrzésre nagy hangsúlyt kel fektetni). De a mezőgazdasági hulladékok biomasszává alakításában is jelentős potenciál található,amit régen az állatok alá behordtak szalmát azt ma sok helyen már a kombájn összedarálja,és alászántsák, mert nincs rá szükség mert kevesebb az állat állomány na ezt a szalmát tökéletesen lehetne pelletálni töb10 ezer hektárok,és a gazdák is plusz jövedelemhez jutnának,és a kor a kukorica szárról nem is beszéltünk!