A bioüzemanyag irracionálisan drága “klímafegyver”

A szakértő jelezte, hogy Magyarországon a kukoricából készült bioetanol benzinbe keveréséért literenként 8 forint jövedéki adókedvezmény jár. Ezzel a támogatással számolva számítása szerint a bioüzemanyag-részarány kedvezőbb emissziós jellemzője miatt megspórolt szén-dioxid tonnája 1.300 euróba kerül.

Vargha Péter Simon összehasonlításként említette, hogy a szén-dioxid tőzsdéken jövő évi lejáratra egy tonna kibocsátás ára 20 euró körül van. Ez az ár azt jelzi, hogy körülbelül ekkora ráfordítással már lehet szén-dioxid-megtakarítást elérni más technológiákkal – magyarázta a stratégiai elemző.

Hozzátette, hogy a 85 százalékban bioetanolt tartalmazó E85 üzemanyag úgyszintén túl drága mulatság, hiszen a jövedéki adó alól mentesülő biokomponens hányad miatt mintegy 600 euróba kerül egy tonna szén-dioxid-kibocsátás megelőzése.

A szakértő szerint mindezek miatt helytelennek tartja, hogy politikusok sokszor közgazdasági megalapozottság és hozzáértés nélkül írnak elő kötelező jövőbeni piaci részesedés-arányokat a megújuló energiaforrásokra.

Vargha Péter Simon az MTI kérdésére elmondta, hogy a jelenleg elterjedt bioetanol-előállítási technológiáknál újabb gyártási módszerek, az úgynevezett második generációs bioetanol-gyártással már olcsóbban lehet szén-dioxid kibocsátást megelőzni.

A stratégiai elemző nem ért egyet azokkal, akik az első generációs bioetanolt “tanulópénznek” tartja, szerinte már ismertek a fejlettebb technológiák, rögtön azzal lehetne kezdeni.

Olajos Péter, MDF-es európai parlamenti képviselő úgy látja, hogy az EU klímaváltozás kapcsán kitűzött céljai egyes véleményekkel szemben nem ambiciózusak. A német iparkamara legfrissebb becslésére hivatkozva utalt arra, hogy Németország a 2020-ra kitűzött 20 százalékos megújuló energia piaci részesedést 10 százalékponttal túlteljesíti, a versenyképesség romlása, és az energiaárak lényeges növekedése nélkül.

Magyarországnak is meg kellene látnia a lehetőséget az EU politikai elhatározásában, és abból nem csak a szükségszerűséget kellene kiolvasnia – mondta a politikus. Szerinte a kormány túl óvatos akkor, amikor 20 százaléknál kisebb megújuló energia piacrészesedésről, mint tagállami vállalást emleget a jövőre vonatkozóan.

Kaderják Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem, Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője hozzátette, hogy annak idején a szélenergia is drága energiaforrásnak számított, Németország, Dánia, és Spanyolország mégis erőltette a szélkerekek létesítését.

Iparpolitikai megfontolásokból érdemes a zöldenergiába, mint az elkövetkező ipari forradalom hajtóerejébe fektetni – hangoztatta a professzor.