A brazil katolikusok többsége az ország jobboldali kormánya nézeteivel ellentétben úgy gondolja, hogy a globális felmelegedés tudományos tény, és az amazonasi esőerdő megóvása kulcsfontosságú a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez – derül ki egy hétfőn nyilvánosságra hozott felmérési eredményből.
A felmérést a Globális Katolikus Klímamozgalom (GCCM), valamint a Klíma és Társadalom Intézet (iCS) megbízásából az Ideia Big Data Institute brazil közvélemény-kutató intézet végezte el 1502 ember megkérdezésével. Az eredményt szinte egy időben ismertették azzal, hogy Ferenc pápa vasárnap a Vatikánban megnyitotta az Amazonas térségének szentelt vatikáni püspöki tanácskozást. A kutatás szerint 10 brazil katolikusból 7 úgy gondolja, hogy az Amazonas megóvása nagyon fontos kérdés, 85 százalékuk szerint pedig az esőerdő károsítása bűncselekmény. Ugyancsak a megkérdezettek 85 százaléka szerint az Amazonas kulcsfontosságú a klímaváltozás enyhítésében. A megkérdezettek 83 százaléka úgy gondolja, hogy a globális felmelegedés tudományos kutatásokkal alátámasztott tény.
Négy megkérdezettből három ellenzi, hogy megszüntessék az országban az illegális erdőirtás büntetését, és 73 százalékuk nem ért egyet az Ibama brazil környezetvédelmi hivatal gyengítésével. A hivatal költségvetését és hatósági jogkörét jelentősen csökkentette Jair Bolsonaro jelenlegi államfő. A megkérdezettek 63 százaléka elítéli, hogy a kormány nem ad hitelt a brazil űrkutatási intézet (INPE) által rendszeresen szolgáltatott erdőirtási adatoknak. Bolsonaro az ország hitelének rontása vádjával nemrég menesztette a hivatal vezetőjét. Tízből hét brazil katolikus ellenzi, hogy csökkentsék az őslakos indiánok rezervátumainak területét az esőerdőben – olvasható a felmérés értékelésében.
A pusztító nyereségvágy és anyagi érdek áldozatainak nevezte a világ eltűnésre ítélt népeit, kultúráit és térségeit Ferenc pápa a Szent Péter bazilikában vasárnap bemutatott misén, amellyel megnyitotta az október 27-ig tartó rendkívüli szinódust. Ezen szó lesz az egyházfő szóhasználata szerint a “világ peremén” található közösségekről, a migrációról, a természeti kincsek kizsákmányolásáról és ezek társadalmi hatásairól.