Talán meglepő, hogy ahhoz képest, hogy az ausztrálok otthon igenis komolyan veszik az újrahasznosítási kérdést, bizonyos gyorséttermek, kis és közepes vállalkozások még most sem hasznosítanak újra.
Egy új gyorsétterem, az O porto megállapodást kötött a Visy-vel és a Coca-Cola Amatil-lel szemetesládák kihelyezéséről, különböző kis-és nagyáruházakban Sydney-ben. Ha a próba sikeres lesz, országosan havonta kb. 7 tonna üvegtől és palacktól menthetik meg a szemétlerakókat.
A projektet üdvözölte Jon Dee, a Do Something (Tegyünk valamit) alapítója és elnöke, aki elmondta: „Ausztráliában nincs elég speciális szemetesünk a nyilvános helyeken. Ennek eredményeként sokan nem tudják elősegíteni az újrahasznosítást, így rengeteg üveg végzi a hulladéklerakóban.”
A ’80-as években működött az elképzelés, miután állami nyomás eredményeképpen a McDonald’s megszűntette a polisztirol hamburgeres dobozok használatát. Így igen valószínű, hogy erős ösztönzésre és tökéletes kampánnyal megoldható lenne a gyorsétterem-ipar teljes körű megreformálása.
A Lappeenranta University of Technology, 2007-es akadémiai tanulmánya szerint a Finnországban keletkező gyorséttermi hulladékok 93%-a újrahasznosítható, mindössze 7% kerül a hulladéklerakókba. A valóság az, hogy az iparág-szerte a hulladékok mindössze 29%-át hasznosítják újra, 71% pedig „elveszik”.
Tajvanon egy 2004-ben elfogadott jogszabály szerint mind a 600 gyorséttermének (beleértve a McDonalds-t, a Burger King-et (Hungry Jacks), és a KFC-t) kötelező újrahasznosítania a hulladékot. Négy különálló tartályba gyűjtik össze a szemetet. Külön tartály szolgál a megmaradt élelmiszer, az újrahasznosítható papír, az egyéb szilárd és folyékony hulladékok számára. Azok az éttermek, melyek nem tartják be a szabályt, akár 8,700 dollár bírságot is fizethetnek.