A Microsoft világjobbító alapítója szerint a szarvasmarhák mesterséges megtermékenyítése segíthet a fejlődő világban dúló éhínség enyhítésében, mert javítja a sikeres fogantatás arányát. A technológiával javítható a tehén tejhozama is.
A 61 éves Bill Gates városi gyerek volt. Seattle-ben nőtt fel. Elmondása szerint akkor került a legközelebb az agráriumhoz, amikor kiment a piacra, ahol látta a gazdákat árulni a terményüket. De amióta visszavonult a Microsoft vezetésétől, és energiáját, idejét a nagy világproblémák megoldásának szentelte, keresztül-kasul járta a világot, s számos farmon is megfordult, melyek munkáját a feleségével közösen létrehozott alapítványa segíti. Nagy szemfelnyitó élmény volt számára, amikor először látta a mesterséges megtermékenyítést Ausztráliában a Wylarah farmon. „Elég felkavaró látvány” – mondta később. A szóban forgó farmon az Australian Agricultural Company (AACo) modern technológiát használ arra, hogy a világ legdrágább tehenét tenyéssze: a wagyu szarvasmarhát. A cég a trópusi tájakon való tenyésztésben is eredményeket ért el.
Afrika szegény országaiban jelentős tényező a marhatenyésztés, mivel a lakosság nagy része számára a marha élelem- és jövedelemforrás egyaránt. Meglepőnek tűnhet, de Etiópia, Szudán és Tanzánia a világ 15 legnagyobb szarvasmarha-tenyésztő országa között van. (Etiópiában a mezőgazdasági tevékenységből eredő GDP 45 százalékáért a szarvasmarha-tenyésztés felelős.) Azonban míg egy átlagos amerikai tehén naponta 30 liter tejet produkál, egy nigériai riska csak 1,69 litert. De ahhoz, hogy növeljük a tejhozamot, nem elég feltenni a repülőre vagy a hajóra egy Holstein tehenet, és leszállítani Afrikába. A szavannán ugyanis trópusi betegségek leselkednek rá (pl. afrikai álomkór vagy a poloska csípésével terjedő trypanosomiasis), melyek legyőzésére egy behozott, nem ott honos jószág nincs felkészülve. Az immunrendszere más kórokozókra edződött.
Itt jön be a képbe a mesterséges megtermékenyítés. Ha egy trópusi „állampolgárságú” tehenet egy másik tehénfajtával kereszteznek, akkor genetikailag örökölheti az egyik ellenálló képességét és a másik magas tejhozamot produkáló képességét. Gates nagyon meglepődött, amikor azt látta, hogy az ausztrál farmon a gazdák jobban ismerik jószágaik származását (és őseik betegségtörténetét), mint egyes emberek a saját családi előtörténetüket. Ha az afrikai farmerek is hasonlóan alapos tudással rendelkeznének a saját szarvasmarháikról, akkor jó érzékkel tudnák kiválasztani, melyik a legalkalmasabb a keresztezésre. A teljes cikk itt olvasható.