A felmelegedés és az óceánok savasodása pusztító hatással van a korallzátonyokra. Az egyik kiemelten veszélyeztetett övezet a délkelet-ázsiai Korall-háromszög, ami erőteljes nemzetközi összefogás híján 2100-ra elpusztulhat, ezzel 80%-kal csökkentve a régió élelmiszer-termelését és közel 100 millió embert sodorva veszélybe.

A délkelet-ázsiai korallzátony veszteség az élelmiszer-ellátás 80%-át veszélyeztetheti

A felmelegedés és az óceánok savasodása pusztító hatással van a korallzátonyokra. Az egyik kiemelten veszélyeztetett övezet a délkelet-ázsiai Korall-háromszög, ami erőteljes nemzetközi összefogás híján 2100-ra elpusztulhat, ezzel 80%-kal csökkentve a régió élelmiszer-termelését és közel 100 millió embert sodorva veszélybe.

A Korall-háromszög csupán 1%-a Föld felszínének, de a korallzátonyok 30%-át teszi ki, a zátonyépítő korallok 76%-a, illetve a zátonyhalak 35%-a található meg itt, továbbá számos, gazdaságilag fontos halfaj ívási helyét biztosítja.

Ove Hoegh-Guldberg professzor, a World Wildlife Fund jelentés vezetője kifejtette, milyen további következménye lehet annak, ha nem álljuk útját a klímaváltozásnak. Mint mondta, az emberek már most látják és érzik a Korall-háromszög évszázados pusztulását. Az óceánok gyors hőmérsékletemelkedését, a savasodást, a tengerszint változását, és a tengerparti élővilág tűrőképességének csökkenését a saját bőrükön tapasztalják. A szegénység növekszik, míg az élelmiszerellátás csökken és szenved a gazdaság. A parti vidékeken élők a városokba, a vidéki mezőgazdasági dolgozók pedig a partvidékre vándorolnak, túlterhelve az érintett régiókat. A folyamat tízmilliókat érint.

A tanulmány szerint a forrásveszteség kezelhető, ha erős nemzetközi összefogás jön létre. Bizonyos veszteségek elkerülhetetlenek, de fokozott kibocsátáscsökkentéssel, és a régiók természetes környezetinek nemzetközi segítséggel történő megerősítésével a probléma kezelhető lenne. A halászat csökkentése, a fokozott védelem, a hatékony gazdálkodás, a források hatékonyabb kezelése és egy helyi igazgatással is bíró, regionális hálózat kiépítése mind a megoldás részét képezhetik.

A május 15-én befejeződött Óceánok Világkonferenciáján is kiemelt szerepet kapott a térség, a hét elején ültek össze a Korall-háromszög országainak vezetői, illetve amerikai és ausztrál szakértők, hogy megoldást találjanak a problémákra.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.