A WWF nemzetközi környezetvédelmi szervezet és a Coca Cola vállalat bejelentette, hogy nagyszabású, 7 évig terjedő együttműködésbe kezdenek a Duna és ártere élővilágának helyreállításáért. A nagyszabású program célja, hogy 2020-ra 12 millió m3 édesvíz kerüljön jobb ökológiai állapotba a Duna vízgyűjtőjén.

A Duna és ártere

A WWF nemzetközi környezetvédelmi szervezet és a Coca Cola vállalat bejelentette, hogy nagyszabású, 7 évig terjedő együttműködésbe kezdenek a Duna és ártere élővilágának helyreállításáért. A nagyszabású program célja, hogy 2020-ra 12 millió m3 édesvíz kerüljön jobb ökológiai állapotba a Duna vízgyűjtőjén.

Erről az összefogásról, és a célkitűzés fontosságáról mesélt Ereifej Laurice, a WWF Magyarország Vizesélőhely Program regionális vezetője, és Andok Ágnes, a Coca-Cola kommunikációs vezetője. Ereifej Laurice arra hívja fel a figyelmet, hogy több csoportra lehet bontani a Duna és ártere körüli problémakört. Az egyik a fizikai, azaz a hidromorfológiai problémák esete. A Duna esetében ez azt jelenti, hogy az egykori folyó, és természetes ártere elszakadt egymástól. A WWF munkatársa arról mesélt, hogy az elmúlt 150 évben a folyószabályozások miatt az ártér 80 százalékát elveszítettük. Egy egészséges folyóvízi rendszert – az élővilágát- a különböző árvízvédelmi beavatkozások hátrányosan befolyásolnak, ilyenek például a mesterségesen emelt töltések. De nem csak a töltésekkel nyúlt bele az emberi kéz az egészséges folyóműködésbe, hanem a hosszanti átjárhatóságot is blokkolták a folyók fölé épített vízierőművekkel, valamint a folyóból történő kotrás, azaz anyagkivétel ugyanolyan problémát jelent az élővíz ökológiájában. Nem mindegy ugyanis, hogy a főágból, vagy a mellékágból veszik ki a hordalékot, mert a főágból történő anyagkivétel nem tesz jót a folyóvízi rendszernek. Ha a főágból eltávolítják a hordalékot, akkor a folyó bevágja magát a medrébe, egyre mélyebbre kerül a folyó, és a hullámtér folyamatosan töltődik, így folyamatosan nő a két szint közötti távolság. Például Magyarországon kétmillió ember kapja az ivóvizet a Duna menti parti szűrésű kutakból.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.