Jégtakarója 27 százalékát veszítette el a globális felmelegedés miatt a Fehér-Kordillerák, Peru egyik leglátványosabb hegyvonulata három évtized alatt a perui Vízügyi Hatóság (ANA) gleccserszakértőinek tanulmánya szerint.

A Fehér-Kordillerák gleccserei 27 százalékkal húzódtak vissza

Jégtakarója 27 százalékát veszítette el a globális felmelegedés miatt a Fehér-Kordillerák, Peru egyik leglátványosabb hegyvonulata három évtized alatt a perui Vízügyi Hatóság (ANA) gleccserszakértőinek tanulmánya szerint.

A tanulmány, amelynek keretében 2003-ban készült műholdfelvételeket elemeztek, rámutat arra, hogy a Kordillerák gleccsereinek felülete, amely 1970-ben még 723 négyzetkilométer volt, 1997-re 611 négyzetkilométerre, 2003-ra pedig 527 négyzetkilométerre zsugorodott össze, a gleccserek olvadásának gyorsulásáról tanúskodva – közölte Marco Zapata, a gleccsertani osztály vezetője, akit az Adina hírügynökség idézett.

Meglepő módon a hegylánc gleccsereinek száma – a töredezés miatt – szaporodott: míg 33 éve 722 volt, 2003-ban már 755. „A felületük csökkenésével párhuzamosan a gleccserek osztódnak, néhány új tó jelenik meg, és a létező tavak méretei pedig megnőnek” – így Zapata. Az 5240 méter magasan fekvő Pastoruri gleccser így felületének 40 százalékát veszítette el, kétfelé osztódott, és félő, hogy 10-15 éven belül eltűnik a gleccserszakértő szerint.

A perui fővárostól, Limától 400 kilométerre északra található Fehér-Kordillerák az Andok egyik leglenyűgözőbb hegyvonulata, mintegy harminc 6000 méternél magasabb csúcsa van, közöttük Peru „teteje”, az UNESCO világörökség listáján szereplő 6768 méter magas Huascaran. A perui szakértő szerint az ország gleccserei 1948 és 1976 között évente 8-9 métert húzódtak vissza, mára ez az ütem évi 20 méterre nőtt. A perui gleccserek úgynevezett „tropikus” gleccserek, amelyek sokkal érzékenyebbek az általános felmelegedésre – tette hozzá. Peruban a gleccserek felülete 1970-ben még 2041 négyzetkilométer volt, egy negyedszázaddal később pedig 1594 négyzetkilométerre esett vissza.

Ajánlott tartalom

AM: nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat

Nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat. A hazai agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságához alapjaiban járulnak hozzá a hazai, kiváló minőségű vetőmagok és szaporítóanyagok - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön Szarvason, az I. Országos Vetőmag-gazdálkodási Konferencia megnyitóján a tárca közleménye szerint.