Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A felmelegedés Magyarországon az Alföldet sújtja majd leginkább, ahol akár két héttel is nőhet a szélsőségesen magas hőmérsékletű időszakok hossza egy évben, és ennek jelentős egészségkárosító hatása lehet – erre a következtetésre jutott a hazai klímaváltozás különböző aspektusait elemző tanulmány, a Környezeti jövőkép – Környezet- és klímabiztonság hatvan szerzője.
A Magyar Tudományos Akadémián hétfőn bemutatott kötet egyike Pálinkás József, az MTA elnöke által kezdeményezett 8 köztestületi stratégiai program alapján készülő összegzéseknek.
Mint Pálinkás kiemelte, a hazánk előtt álló kihívások megválaszolása az összes mozgósítható “szellemi és erkölcsi energiák” bevonását igényli. E köztestületi stratégiai programok elindításakor az Akadémián, amely az ország leghitelesebb intézményei közé tartozik, fórumot kívántak teremteni a különböző meggyőződésű, különböző szakterületen dolgozók számára méltányos, szakmai, előítéletmentes párbeszédhez.
A Bozó László akadémikus, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elnöke által koordinált stratégiai programot összegző kötet szerint Magyarország ökológiai lábnyoma, amely a beépített felszínt, valamint az ország lakosságának ellátásához szükséges területi igényt mutatja, jelenleg mintegy másfélszerese az ország területének, azaz életmódunkkal a jövő nemzedékeket terheljük. Ennek jegyében a szerzők felhívják a figyelmet az épített környezet fenntarthatóságára, a zöldterületek elengedhetetlen fejlesztésére és a környezettudatosabb építkezés szükségességére.
A tanulmány előrejelzéseket tartalmaz a klímaváltozás magyarországi hatásairól: eszerint 2021-2040 között a hőmérsékletváltozás az Alföldet sújtja majd a leginkább, s a legnagyobb emelkedés (1,4 Celsius-fok) az őszi hónapokban várható. A tél átlagosan 1 Celsius-fokkal válik enyhébbé, s akár 12-15-vel is csökkenhet azon napok száma, amikor a hőmérő fagypont alatti hőmérsékletet mutat, az enyhébb téli időjárás következményeképpen viszont elszaporodhatnak a kártevők.
Az Alföld egyes térségeiben 14 nappal is emelkedhet éves szinten az I-es fokozatú hőségriasztások időtartama, ami jelentős egészségkárosító hatással jár. A tartósan meleg időjárás ugyanis próbára teszi az emberi szervezetet, a nyári melegben a járványok is könnyebben terjednek, a hőségriasztások idején pedig növekszik a halálesetek, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések, embóliák, agyvérzések száma.
A melegedés mellett érzékelhetően kevesebb lesz a csapadék. Bozó László azt emelte ki, hogy a csapadék szempontjából a Kárpát-medence választóvonal lesz: északabbra több lesz belőle, délebbre viszont kevesebb. Magyarországon a legnagyobb szárazodás télen várható, de mérséklődhet a tavasszal és nyáron lehulló csapadék mennyisége is. Ezzel együtt lesznek extrém események, mint történt ez májusban.
“Az elmúlt 140 évben, amióta vannak feljegyzéseink, ez volt a legcsapadékosabb május” – hangsúlyozta Boza László.
A szerzők, akik az alkalmazkodás módjait, valamint a fenntartható fejlődés érdekében szükséges teendőket is felvázolják, három társadalmi forgatókönyvet állítottak össze. Az oktatási és humántőke-központú forgatókönyv arra mutat rá, hogy a társadalmi részvétel jelenlegi formái egy 10-15 százaléknyi diplomással rendelkező társadalomban alakultak ki. Amennyiben a diplomások számaránya eléri a 25 százalékot és tovább nő, úgy ennek az új képzettségű és világnézetű csoportnak új részvételi formákat kell kínálni, ellenkező esetben programozhatók a nehezen kezelhető társadalmi feszültségek.
Az iparkamarai forgatókönyv a gazdaság logikáját helyezi előtérbe. Eszerint a változások sebessége tovább növekszik, a kiszámíthatóság nehézségei pedig a fejlett gazdaságok számára is problémát jelenthet. Gyakoribbá válhatnak a nemzetközi súrlódások, a kormányok pedig legfeljebb középtávú tervek készítésére lesznek képesek, mert a hosszú távú előrejelzések folyamatos pontosításra szorulnak. A harmadik, a lassú növekedés forgatókönyve elismeri a gazdasági növekedés fontosságát, azzal a kitétellel, hogy az nem járhat a társadalmi feszültségek növekedésével. A kötet szerint nem az egyes forgatókönyvek tiszta megjelenése, hanem azok különböző elegyei várhatók.
A tudósok mindezek fényében új nemzeti fenntartható fejlődési stratégia kidolgozását szorgalmazzak, amelynek számolnia kell a gazdasági válság hatásával és az olajkészletek véges voltával is. Az új stratégiáról az Országgyűlésnek kell határoznia, s megfelelő garanciákat kell a határozatnak tartalmazni arra, hogy az kormányzati ciklusokon keresztül is érvényben maradjon. Ugyanis hosszú távú nemzeti érdek a természeti erőforrások, elsősorban a talaj, a víz, a levegő és az ásványi nyersanyagok megőrzése az alapvető emberi szükségletek biztosításához.
Mint Pálinkás József kiemelte, a tanulmányt megküldik a parlamenti képviselőknek.
“Várjuk a képviselők ezzel foglalkozó csoportját egy olyan beszélgetésre, vitára, ahol a kötet szerzői ezeket a kérdéseket a tanulmányban leírtaknál részletesebben kifejtik” – hangsúlyozta az MTA elnöke.
