A fenntartható építészet fontossága

Magyarországon 2018-tól a közintézményeknek alacsony energiafogyasztásúaknak kell lenniük valamint 2020-tól valamennyi új épületnek a közel nullenergiás körbe kell tartoznia. Az energetikai szigorítások célja, hogy az épületek energiafelhasználása jelentősen csökkenjen, ugyanakkor növekedjen a megújuló energiák – nap, szél, földhő – használata. Ezáltal jelentősen nőhet az épületenergetikai felújítások száma, és erősödhet a megújuló energiák piaca. A magyar épületállomány energetikai állapota az EU-átlagnál rosszabb, ezért azok korszerűsítése különösen fontos az energetikai területen.

A 2012 augusztusában indult „Hatékony Ház Napok: Nyisson Ön is!” elnevezésű kampány 2013 és 2015 között 10 európai országban valósul meg. Az OzoneNetwork csütörtöki Egyenlítő c. műsorának vendége Vadovics Kristóf, a Greendependent Intézet munkatársa elmondta intézetük célja, hogy az alacsony energiaigényű épületekről mindenki számára kézzelfogható tapasztalatokat nyújtson. A projekt keretében új és felújított lakóházakat, középületeket látogathatnak meg az érdeklődők, akik ilyenformán első kézből ismerhetik meg a hatékony épületek előnyeit, építésének körülményeit és a használattal kapcsolatos tapasztalatokat.

A videó itt tekinthető meg.

Ajánlott tartalom

Zöldülő mezőgazdaság: fenntartható épületek

Az ipari szegmens mellett a fenntarthatóság és a környezetbarát megoldások a mezőgazdaságban is egyre nagyobb szerepet kapnak: a 2025-ös évtől elérhető „Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása” pályázati kiírás is teret enged a mezőgazdasági infrastruktúrák energiahatékonysági fejlesztéseinek. Az acélcsarnokok, mint innovatív és rugalmas megoldások, az ipari szektorhoz hasonlóan, fenntartható választást kínálnak a mezőgazdaság számára. Lássuk, milyen fenntartható előnyöket kínálnak!