A fenntarthatóságról és a digitalizációhoz fűződő viszonyról beszélget Áder János

A különböző generációk fenntarthatósághoz és digitalizációhoz fűződő viszonyáról beszélgetett Áder János korábbi köztársasági elnök Kék bolygó című podcastja következő két adásának nyilvános felvételén Steigervald Krisztián gererációkutatóval szerdán Sopronban.

Hibrid napelemes rendszerek akkumulátorral, elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a SopronFest programsorozat részeként felvett beszélgetésen egyebek mellett arra a kérdésre kereste a választ Steigervald Krisztiánnal, mi a különbség aközött, hogy míg az Y generáció belenőtt, a Z generáció beleszületett a digitalizációba. A korábbi köztársasági elnök a Soproni Egyetem Ligneum Látogatóközpontjában közönség előtt rögzített első podcastban kitért arra is, hogy miközben egyre fontosabbnak érzik az emberek a környezetvédelmi vagy klímavédelmi problémákat, kényelmük háttérbe szoríthatja a félelmet e problémák következményeitől.

Áder János és beszélgetőpartnere úgy vélekedett: bár naponta több hír jelenik meg a környezetről, a klímáról, a fenntartható vagy fenntarthatatlan életmódról, kétséges, vajon ezek ösztönzik-e a Z generációt arra, hogy tegyen is a klímavédelmi gondok enyhítéséért. A második podcastban a generációk együttéléséről és a digitális világ személyiségre gyakorolt hatásairól esett szó, érintve az internethasználatot, a társas kapcsolatok megváltozását, az értékrendet. A podcastok felvétele előtt Áder János részt vett a fesztiválerdő telepítésén Sopronban. Az úgynevezett Miyawaki minierdők nagyon gyorsan nőnek, sűrűbbek, gazdagabb a biológiai sokféleségük a hagyományos erdőkhöz képest. Könnyen ültethetők városi környezetben. Hatékony szerepet játszanak a levegő tisztításában, elnyelik a zajt, vizet párologtatnak, esztétikai élményt nyújtanak, csökkentik a nyárihősziget-effektust a városi környezetben.

Ajánlott tartalom

Riasztó képet mutat a magyar serdülők egészségmagatartása

Kedvezőtlen étkezési és fizikai aktivitási szokások, romló szerhasználati és egészségiállapot-mutatók, de javuló tendenciák is megfigyelhetők a magyar iskolások körében – állapítják meg az ELTE PPK kutatói legutóbbi felmérésük alapján. A vizsgálat a WHO-val és hazai partnerként a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézettel együttműködésben zajlott, az „Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása” nemzetközi kutatás részeként.