Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Hibrid napelemes rendszerek akkumulátorral, elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat szerdai közleményében emlékeztetnek arra, hogy az ízeltlábúak drasztikus mértékben fogyatkoznak az egész világon, ebben sok esetben az élőhelyeket megváltoztató emberi tevékenység is szerepet játszik. A legeltetett területeken ilyen káros emberi beavatkozás az állatok féreghajtó, például ivermektin hatóanyag-tartalmú szerekkel történő kezelése, amelyeket nagyon sok helyen alkalmaznak. A közleményben idézik Lengyel Szabolcsot, a HUN-REN ÖK tudományos tanácsadóját, a projekt vezetőjét, aki elmondta: a legeltetett állatokat kora tavasszal kihajtják a legelőre, így a trágyájuk révén a féreghajtó szerek is kijutnak oda. A trágyába belepetéznek a trágyabogarak vagy elhajtják a ganéjtúrók, a féreghajtó pedig elpusztítja a petéiket vagy a kikelő lárváikat. „Egyértelműen kimutatható, hogy az ivermektinnel kezelt állatok legeltetésével az ízeltlábúak állománya – a szaporulat hiányában – mindössze öt év alatt akár harmadával-felével is csökkenhet” – hívta fel a figyelmet az ökológus.
Mivel a hatékony szer használatát nem lehet beszüntetni az állattartásban, az ökológusoknak olyan módszereket kellett találniuk, amelyek révén együtt lehet élni az ivermektin állategészségügyi használatával, miközben biztosítható a természetes élővilág megóvása is. Az Európai Unió Life programja által támogatott, két évvel ezelőtt indult kutatási projekt során a kutatók arra jutottak, hogy már az ivermektinkezelés időzítésének változtatásával is sokat lehet tenni a környezetszennyezés csökkentése érdekében. A szer ugyanis viszonylag gyorsan lebomlik és kiürül az állat szervezetéből, így ha a legeltetési szezont hat héttel megelőzően vagy a szezon után, behajtáskor (például novemberben) kezelik vele az állatokat, akkor a legeltetés idején nem fognak féreghajtó szert üríteni a trágyájukkal. Így megvédik a legelő rovarközösségét, amely fontos szerepet játszik a legelőn a trágya lebontásában. A beszámoló szerint a projekt eredményeként a vizsgált területen, a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó, Harta és Akasztó között található Miklapusztán már elindult a rovarbarát legeltetés. A kutatók nemcsak a legeltetés rovarközösségekre gyakorolt hatását, hanem a rovarokat fogyasztó madárállományokat is vizsgálták, kiemelt hangsúlyt helyezve négy partimadár-fajra – a széki lilére, a gulipánra, az ugartyúkra és a gólyatöcsre. A projektvezető beszámolója szerint a program nagy eredménye, hogy az ivermektinmentes magterületen hosszú évek óta először fészkelt széki lile.
Hozzátették azt is, hogy a vizsgált legelők más területein konvencionális legeltetés zajlik, vagyis az állatoknál ivermektint és más féreghajtó szereket is használnak. E területeken az ökológusok az áttelelés kezdetét megelőzően mesterséges élőhelyeket alakítottak ki az ízeltlábúak számára, hogy elősegítsék az áttelelésüket, illetve jövő évi szaporodásukat.
