A hibrid 3-as BMW inkább tekinthető a 335i gyorsabb és takarékosabb alternatívájának, mintsem igazán környezetbarát járműnek. 340 lóereje miatt nehéz megállni, hogy ne menjen vele gyorsan az ember. Európában nem jósolunk nagy sikert neki a remek dízelek árnyékában.
2005-ben a BMW a Daimlerrel és a General Motorsszal szövetkezett a hibrid autók fejlesztésére. 2009-ben mutatkoztak be az első járművek, de az X6 ActiveHybrid gyártása azóta már be is fejeződött. Ennek az volt az oka, hogy a világ legerősebb hibrid autója túl bonyolult technikát használt, többek között kétturbós V8-as motorja, két villanymotorja, három bolygóműves egysége és négy lamellás tengelykapcsolója volt, a túlzott komplexitás pedig az égbe emelte a gyártási költségeket és a kocsi tömegét is. De a mindössze 20 lóerővel gyengébb, 465 lóerős összteljesítménnyel bíró 7-es ActiveHybridnek is meg vannak számlálva a napjai. Itt sem a motorerővel volt probléma, hanem azzal, hogy a luxuscirkáló nem volt képes arra, amit ma ezért már elvárunk egy hibridtől: hogy képes legyen villanymotorral is menni.
Azóta a BMW kifejlesztett egy sokkal egyszerűbb hibrid hajtásláncot, amelyet először az 5-ösbe, most a 3-asba, nemsokára pedig a 7-esbe is beletesznek. Ennek oka, hogy hibridre szükségük van, mert hiába adnak el sokkal több dízelt, mint benzines autót Európában, a világ többi részén a gázolajat szinte csak teherautókba töltenek. Kellett valami, amit az amerikai, japán és arab vevők előtt is úgy lehet tálalni, mintha környezetbarát modell lenne, amíg az igazán kis fogyasztású elektromos eco-BMW-k (i3, i8) meg nem jelennek 2014-ben a piacon. Persze a 3-as ActiveHybrid dupla kipufogója láttán már lehet sejteni, hogy itt nem a takarékos vezetésért jutalomba kapott levelek gyűjtögetésével leszünk elfoglalva, mint például egy Honda Insight-ban. A sportos kipufogón kívül csak az egyedi kék fényezés, a kissé béna fekete-ezüst felnik, és a sok helyen szétszórt ActiveHybrid 3-feliratok különböztetik meg kívülről a benzines-elektromos 3-ast a normál változatoktól. Akinek nem jön be a hibrid külső, vehet M-sportcsomagot bő egymillió forintért.
Az új hibrid BMW-k hajtásláncban a nyolcfokozatú automataváltó házába, a nyomatékváltó helyére tett 55 lóerős villanymotor a háromliteres, 306 lóerős benzines turbómotornak segít a hajtásban, nem mintha nagy szüksége lenne támogatásra. Így szinte feleslegesen erőssé válik az autó, a rendszer kombinált teljesítménye 340 lóerőre adódik. A dízeleken is túlmutató rugalmasság abból következik, hogy inkább nyomatékegyenes a nyomatékgörbe, mivel a 450 Nm-es kombinált csúcsérték alapjárattól egészen 5000-ig bárhol rendelkezésre áll. Mindössze 5,9 liter (335i: 7,2 liter) az átlagfogyasztás a gyár szerint, a kilométerenkénti szén-dioxid-kibocsátás pedig 139 gramm (335i: 169 g). Ahogy a többi hibridnél, itt is kisebb az étvágy, ha városban autózunk, itt a BMW szerint nagyjából öt literrel fogyaszt kevesebbet a 335i-nél, ami a gyakorltban inkább olyan 2-3 lehet. Már az 5,3 másodperces gyorsulási adatból is érzékelhető, hogy ennél a kocsinál a fogyasztás csak másodlagos, valószínűleg inkább az 420 lóerős M3 és a 306 lóerős 335i közötti űrt szerették volna betölteni vele. Nagyjából úgy megy, mint egy előző, E46-os M3-as, ami azért nem rossz ajánlólevél.
A teljes cikk itt olvasható.