A földrengések következményeit is elemzik műholdfelvételek segítségével az SZTE kutatói

Természeti katasztrófák okozta károk felmérését, így a földrengések következményeinek vizsgálatát is segítik a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) geográfusainak műholdas kutatásai – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t csütörtökön.

A közlemény szerint a műholdas adatokat a katasztrófavédelem számos területén használják. Az SZTE Geoinformatikai, Természeti- és Környezetföldrajzi Tanszékének munkatársai évek óta kutatnak és oktatnak a különböző műholdak által szolgáltatott adatok alapján. Egy adott területről két eltérő időpontban készült felvétel összevetésén alapuló műholdradar-interferometria segítségével észlelhetők a nagyon kis felszíni deformációk is, amelyek utalnak egy terület szeizmikus aktivitására. A műholdakkal megfigyelt változások, kiegészítve más adatforrásokkal, például szeizmikus adatokkal, szerkezetföldtani térképekkel és korábbi földrengések adataival lehetővé teszik a földrengés-veszélyeztetettség térképezését, így akár jövőbeni földrengések valószínűségének meghatározását is – fejtette ki Van Leeuwen Boudewijn, a tanszék adjunktusa.

A földmozgást követően ugyanezt az eljárást lehet felhasználni a földrengés epicentrumának és a földfelszín változásainak meghatározásához is. A műholdak a károk feltérképezésére is felhasználhatók. A rengés előtt és után készült nagy felbontású optikai felvételek összehasonlításával fel lehet mérni a károk mértékét, és meghatározható, hogy hol van szükség a legnagyobb segítségre. Valamivel később a képek arra is jók, hogy meghatározzák, mely épületek semmisültek meg, és milyen költségekkel jár a helyreállítás. A műholdas navigációs rendszerekkel kombinált digitális térképek segíthetnek a katasztrófavédőknek abban is, hogy elérjék a rászorulókat.

Magyarországon a földrengések nem jelentenek nagy veszélyt, azonban árvíz vagy belvíz gyakran előfordulhat. E kockázatok értékeléséhez nyomon kell követni a felszínváltozásokat. Az SZTE Földrajz és Földtudományi Intézet és a Geo-Sentinell Kft. közös projektben, radaradatok és GPS-es mérések segítségével vizsgálta a Tisza és a Maros menti gátak és a két folyó közötti sík mezőgazdasági területeken tapasztalható felszíndeformációt. A műholdas adatokat kiegészítik a gátak belső szerkezetéről készült georadaros felvételekkel, a gátak pontos magassági paramétereivel és a korábbi vízszintadatokkal, így vizsgálva az árvízi veszélyeztetettség időbeli és térbeli változását a mintaterületen. Az árvízszimulációhoz emellett hidrológiai modelleket is alkalmaznak. A kutatás eredményeit hamarosan a rangos, Natural Hazards című folyóiratban mutatják be.

Ajánlott tartalom

Környezetre nem káros szerekkel takarítják Budapestet

A héten éjszakánként, 23 óra 30 perc és 4 óra 30 perc között folytatódik Budapest tavaszi nagytakarítása a Váralagút, a Lánchíd, a városligeti Zielinski híd és a Szabadság híd megtisztításával - tudatta a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. az MTI-vel közleményben hétfőn.