A gazdaság fenntartható fejlődése fontosabb a készletek növelésénél

A gazdaságpolitika fókuszába az árukészletek állományának folyamatos növelése helyett a fenntartható fejlődés biztosítását kell állítani - mondta Kerekes Sándor, a Budapesti Corvinus Egyetem rektorhelyettese szerdán a Gutmann Bank által rendezett tudományos kerekaszatal-beszélgetésen, Budapesten.

Kerekes Sándor elmondta: a múlt század 70-es éveinek végén, 80-as éveinek elején már felvetődött a különböző, részben később közgazdasági Nobel-díjasok által megfogalmazott elméletekben a Föld erőforrásainak szűkössége, a fenntartható fejlődés kérdésköre. Már akkor teret nyert a tudományos elméletek, tézisek egy részében, hogy fel kell hagyni azzal a gondolkodással, miszerint az országok egymás közötti versenyében a legfontosabb mérőszámok a GDP bővülését jelző mutatók, mivel ennek erőltetése előbb-utóbb a Föld erőforrásainak mértéktelen kizsákmányolásához vezet.

Ezek a nézetek azonban mind a mai napig háttérbe szorultak, az országok egymáshoz viszonyított rangsorát, a gazdasági versenyt a GDP bővülésének éves adatai, az egyes országokban elért termelékenységi mutatók alapján ítélik meg – mondta az egyetemi professzor. A fejlődés azonban azzal járt, hogy a Föld lakossága mintegy felének, hozzávetőleg 3-3,5 milliárd embernek a szaktudása, végzettsége úgy leértékelődött, hogy ezek az emberek kiszorultak a mindennapi munkából, a világpiac tényleges folyamataiból – mutatott rá Kerekes Sándor.
„Például az egyébként a növekedési mérőszámok alapján gyorsan fejlődő Brazília egyes részein már a második, harmadik generáció úgy nő fel, hogy egyáltalán nem, vagy alig-alig dolgozott életében” – elemezte a professzor, ami véleménye szerint súlyos társadalmi konfliktusok forrása.
Aláhúzta: „a fogyasztás nagyságának, mint a jólét kizárólagos mutatójának hangsúlyozása nemcsak hogy megbukott, de igen káros is az emberiség további sorsának, jövőjének szempontjából”.

Ajánlott tartalom

Történelmi minimum az áramimportnál, Magyarország karbonmentes exportra vált

Áprilisban 10 százalék alatt maradt az áramimport aránya - közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) a Facebookon.