A gilisztás vécé a megoldás a fejlődő világ higiéniai problémáira

Ezek az illemhelyek kevesebb helyet foglalnak el, mint a nem vízöblítéses egyszerű külső udvari vécék, sokkal ritkábban kell üríteni őket, kevesebb egészségi kockázattal járnak és a növénytermesztéshez szükséges bőséges komposzttal látják el a közösségeket. A gilisztás vécéket az Oxfam humanitárius civilszervezet vetette be elsőként Libéria fővárosa, Monrovia szegénynegyedeiben 2013-ban és azóta Etiópia, valamint Mianmar menekülttáboraiban is bevezették őket. Olyan leöntős vécéről van szó, amely összeköttetésben van egy betonkamrával. Ebben a betonaknában vannak a trágyagiliszták, amelyek lebontják az emberi ürüléket és a létrejövő anyagot trágyaként lehet hasznosítani.

A segélyszervezetek szerint mivel 2015-ben soha nem látott szintre – 65,3 millió főre – nőtt a háborúk és üldöztetés elől menekülők száma a világon, és a városok lakossága is egyre nő, jelentős innovációkra van szükség a menekülttáborok és közösségek víz-, valamint higiéniai ellátásának javításához. Az Oxfam szerint míg a gödrös latrinákat rendszeresen kell üríteni, ami időigényes és drága, addig a monroviai gilisztás vécékhez a felállításuk óta eltelt négy évben még nem kellett hozzányúlni. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint a fő visszahúzó erőt a kezdeti költségek jelentik, egy-egy ilyen vécéhez ugyanis két kilogrammnyi trágyagilisztára van szükség. “Ezek a vécék ígéretesek, de nem elegendőek az Afrikában uralkodó higiéniai helyzet megoldásához” – mondta Andy Bastable, az Oxfam vezető munkatársa, hozzátéve, hogy az a technológia lesz a befutó, amelyet az adott ország, az egyes közösségek igényeinek megfelelően lehet alakítani”. A londoni székhelyű WaterAid nemzetközi jótékonysági szervezet tanácsadója, Remi Kaupp ugyanakkor rámutatott, hogy nem elég csupán bevezetni az új technológiákat, hanem azt is el kell érni, hogy az olyan területeken, ahol az emberek gyakran a szabad ég alatt végzik a dolgukat, használni is kezdjék azokat.

Ajánlott tartalom

Nagy értékű számítógépes eszközparkkal szerelhetik fel az ELTE okoslaboratóriumát

A Lenovo Magyarország felajánlásának köszönhetően összesen 10 millió forint értékben, 150 darab számítástechnikai eszközzel bővül a befejezés előtt álló Super Smart Lab projekt az ELTE Kémiai Intézetében. Az épülő okoslaboratórium a tervek szerint a következő tanévtől segítheti a vegyészek új generációinak digitális oktatásfejlesztéssel összhangban lévő képzését. A Super Smart Lab a Digitális Kémiai Központ fontos részét képezi, amely 2025. februárjában megkapta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) „Ígéretesen Fejlődő Kutatási Infrastruktúra” tanúsítványát.