A Greenpeace az Északi-sarkvidék védelmében

Az ipari tevékenységnek az Északi-sarkvidékről történő kitiltását sürgeti a Greenpeace a terület élővilágának sérülékenysége miatt.

A nemzetközi zöldszervezet az Arktisz élővilágának védelméről szóló nemzetközi szerződés kidolgozását szorgalmazza az Antarktiszt védő 1991-es egyezmény mintájára.

A Greenpeace a területen megtiltaná a fosszilis üzemanyagok és ásványok kiaknázását, a kereskedelmi halászatot és a tengeri szállítást, nem korlátozná azonban a helyi közösségek által folytatott hagyományos halászatot, fóka- és bálnavadászatot.

“Rövid távon elképzelhető, hogy gazdasági fellendülés következne be, és új munkahelyek jönnének létre. Eközben azonban nincs garancia arra, hogy nem pusztul el az ökoszisztéma, s ezen keresztül nem károsul a társadalom is” – mondta az Arktisz ipari kiaknázásáról Mads Flarup Christensen, a Greenpeace északi területekkel foglalkozó ügyvezető igazgatója a norvégiai Tromsóban kedden.

Az Amerikai Földtani Intézet (USGS) adatai szerint az Északi-sarkvidék 90 milliárd hordó olajat rejthet, és a világ földgáztartalékának mintegy 30 százaléka is az Arktisz alatt rejtőzik. E fosszilis erőforrások kiaknázását a jégborítás olvadása ráadásul még könnyebbé is teszi.

“A probléma az, hogy már túl vagyunk a billenési ponton a jég olvadása és az óceán vizének savasodása terén, így már az üvegházgázok kibocsátásának jelentős csökkentése sem akadályozhatná meg a Jeges-tenger élővilágának súlyos károsodását … Annyit azonban tehetünk, hogy nem terheljük tovább a terület ökoszisztémáját” – hangsúlyozta Mads Flarup Christensen.

Ajánlott tartalom

AM: nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat

Nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat. A hazai agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságához alapjaiban járulnak hozzá a hazai, kiváló minőségű vetőmagok és szaporítóanyagok - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön Szarvason, az I. Országos Vetőmag-gazdálkodási Konferencia megnyitóján a tárca közleménye szerint.