A Greenpeace elutasítja a paksi atomerőmű bővítését

A környezetvédő szervezet álláspontja szerint Magyarország energiapolitikai törekvéseinek nem a nukleáris energia még nagyobb arányú kihasználására, hanem az energiahatékonyságra és a megújuló energiák megfelelő elterjedésére kellene irányulnia.Hangsúlyozzák: az atomerőmű beruházási költségei rendkívül magasak, becslések szerint az erőmű kapacitásának megduplázása mintegy 2.000 milliárd forintba kerülne, amelynek finanszírozására Magyarország a jelenlegi helyzetben hitelezőt sem találna a magas kockázatok miatt.

A Greenpeace szerint további kérdéseket vet fel a radioaktív hulladékok tárolása is, hiszen azok legalább 25 ezer évig veszélyesen sugárzóak maradnak, és biztonságos elhelyezésükre még nincs megoldás.

Egy új atomerőművel az ország energiafüggősége sem csökkenne, mivel hazánk egyedül nem képes atomerőművet sem tervezni, sem építeni, sem üzemeltetni, sem nyersanyaggal ellátni – fűzik hozzá Kiemelik: az új beruházás kezdeményezői mégis az ország energiafüggőségének és szén-dioxid kibocsátásának csökkenését várják az új blokkoktól, holott az atomenergia nem “klímasemleges” az egész életciklusra vetítve. Az uránbányászat, a reaktorok építése és lebontása, a hulladékkezelés és a fűtőelemek gyártása során használt hagyományos energia miatt nagy mennyiségű üvegházhatású gáz kerül a légkörbe, ami a globális felmelegedés kiváltó oka – fejti ki a szervezet.

Az Országgyűlés hétfőn 330 igen, 6 nem és 10 tartózkodás mellett fogadta el azt az országgyűlési határozati javaslatot, amely hozzájárulást ad új atomerőművi blokk vagy blokkok telepítésének előkészítéséhez a paksi atomerőmű telephelyén.Az indoklás szerint a beruházás előkészítéséhez minimum öt év, a megvalósításához a műszaki tervezést követően minimum hat év, az új erőműegység létesítéséhez összesen tehát legalább 11 év szükséges. A vitában Molnár Csaba közlekedési és energiaügyi miniszter hangsúlyozta: amellett, hogy a parlamenti szakbizottságok is támogatták a javaslatot, a magyar társadalom is pozitívan ítéli meg az atomerőművet. Közölte: egy közelmúltban készült felmérés szerint a magyar lakosság mintegy háromnegyede, 73 százaléka egyetért azzal, hogy Magyarországon atomerőmű működik.

Korábban a Greenpeace mellett számos civil szervezet, többek között az Energia Klub és a Levegő Munkacsoport is tiltakozott a kormány atomenergiai elképzelései ellen. A civilek politikailag, energetikailag és jogilag is elfogadhatatlannak tartják a parlament előtt fekvő javaslatot.

A nukleáris területen dolgozó szakembereket összefogó Magyar Nukleáris Társaság (MNT) azonban üdvözölte a parlament döntését. Állításuk szerint a következő évtizedek kihívásaira csak a rendelkezésre álló eszközök – a fosszilis és a megújuló energiaforrások, valamint az atomenergia – együttes felhasználása adhat választ.