A hajszál bizonyítja a szívroham és a krónikus stressz kapcsolatát

A hajszál az első olyan közvetlen biológiai marker, amelynek segítségével kanadai kutatók megmutatták, hogy a krónikus stressz fontos szerepet játszik a szívroham kialakulásában.

A munkahelyi, házassági vagy pénzügyi problémák mint stresszkeltő tényezők hatása a szív- és érrendszeri problémák kialakulására korábban is ismert volt. A krónikus stressz mérésére azonban nem volt biológiai marker.
Gideon Koren, a kanadai Nyugat-Ontariói Egyetem kutatója munkatársaival kidolgozott egy új módszert, amellyel pontosan mérhető a hajszálban a kortizol hormon koncentrációja, ezáltal a szívrohamot megelőző hónapokban a pácienst ért stressz szintje.
A stresszhormonnak is nevezett szteroid hormon, a kortizol mennyiségét általában vérben, vizeletben vagy nyálban mérik, ezek a mérések azonban csak az adott pillanatban meglévő stressz szintjét mutatják meg.
A kutatók a vizsgálat során 56, szívrohamon átesett, valamint 56, más okból kórházba került férfi 3-3 centiméteres hajszálmintáját elemezték. A hajszál nagyobb kortizol tartalma arra utalt, hogy a megelőző három hónapban magasabb volt a szívrohamon átesett páciensek stressz-szintje, mint a kontrollcsoporté.
A két csoport nem különbözött jelentősen egymástól a meglévő diabétesz, magas vérnyomás, dohányzás vagy a koronáriás betegségekre vonatkozó családi előtörténet alapján, noha a szívrohamot elszenvedetteknek némileg magasabb volt a koleszterinszintjük. Minden tényezőt figyelembe véve a haj kortizolszintje bizonyult a szívroham legerősebb előrejelzőjének.
A tanulmány a Stress című szakfolyóirat online kiadásában jelent meg.

Ajánlott tartalom

Pécs európai küldetési címkét kapott a klímasemlegességgel kapcsolatos erőfeszítéseiért

A klímasemleges és intelligens városokra vonatkozó uniós program keretében 23 város, köztük Pécs kapta meg az európai küldetési címkét a klímasemlegességgel kapcsolatos erőfeszítéseiért - közölte az Európai Bizottság csütörtökön.