Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A Sziget Fesztivál teljes villamosenergia-fogyasztását képes fedezni egyetlen 2 MW-os, tipikus szélerőmű. A teljes magyar szélerőművi kapacitás pedig kevesebb mint egy óra alatt megtermeli a fesztivál összes áramigényét.
A technológiák fejlődésének köszönhetően ma már egy átlagos szélerőmű megtermel egy hét alatt annyi villamos energiát, ami Magyarország legnagyobb zenei fesztiváljának teljes áramigényét könnyedén fedezni képes. A 2011. augusztus 8. és 15. között mért termelési adatok alapján a Sziget Fesztivál összesen 290 ezer kWh-nyi áramfogyasztásának közel 40 szeresét termelték meg a magyar szélerőművek. Az éven belül viszonylag szélcsendesnek mondható augusztus 8-15. közötti időszak alatt az összes magyar szélerőmű több mint 11 millió kWh áramot termelt, ami jól példázza, hogy a szélenergiának van létjogosultsága a magyar villamosenergia-rendszerben. „Az egy hetes termelési adatokat megnézve látjuk, hogy amíg a fesztivál hozzávetőlegesen 160-180 átlagos háztartás éves fogyasztásának megfelelő villamos energiát fogyasztott el, addig ezen időszak alatt egy átlagos méretű szélpark mintegy 1300-1500 háztartás éves áramigényét termelte meg. Egy nem túlságosan kedvező széljárású héten – mint amit a fesztivál ideje alatt is tapasztaltunk – a teljes magyar szélerőműrendszer átlagosan 11,1-13,4 millió kWh villamos energiát állít elő az ingyen rendelkezésre álló, legtisztább energiaforrásból” – hangsúlyozza Hoffmann László, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság elnöke.
Magyarországon jelenleg 172 darab szélerőmű üzemel, összesen 329,325MW beépített kapacitással. A világ egyéb részein az iparág rohamos fejlődését jelzi, hogy a 2011-ben több mint 195 ezer MW beépített szélkapacitás termel villamos energiát világszerte. A legkisebb környezeti terhelést jelentő áramtermelési technológia az Európai Unió tagállamaiban is egyre elterjedtebb: a tagállamokban közel 85 ezer MW kapacitás üzemel jelenleg. A szélerőművek elterjedését segíti az is, hogy az elmúlt 15 évben a telepítési költségek kevesebb, mint a felére estek vissza, miközben a berendezések termelési kapacitása több mint a duplájára emelkedett. Amíg az Európai Unió teljes villamosenergia-termelésének 5,3 százalékát adja a szélenergia, ez az arány idehaza csupán 1,4 százalék. Belátható időn belül sajnos nem látszik az, hogy újabb kapacitások rendszerbe állítására adnának lehetőséget a hatóságok Magyarországon. Pedig van igény a szélerőművekre: a lakosság körében ez az egyik legelfogadottabb energiaforrás, a megkérdezettek több mint 90 százaléka támogatja ennek az energiatermelési módszernek a terjedését, a befektetők pedig már több mint öt éve várnak a termelési engedélyek kiadására, hogy további szélturbinák telepítésével növeljék a zöldenergia részarányát a hazai energiatermelésben.
Ezzel szemben a magyar energiastratégia tervezete, és a Nemzeti Megújuló Cselekvési Terv 2020-ig nem engedne a 2005-ben megállapított 740 MW-nál több kapacitást telepíteni. „A projektek előkészítettsége alapján addigra akár több mint 2020 megawatt szélkapacitás is kiépülhetne. Ez a mostani 330MW-hoz további 2,5 milliárd euró értékű beruházást jelentene, mely növelné a foglalkoztatottságot és hozzájárulna az ország nemzetközi vállalásainak teljesítéséhez is. Mindezt úgy, hogy a fejlesztések nem igényelnének állami beruházási támogatást és középtávon már csökkentenék a fogyasztói villamosenergia-árakat is. Minél később, és minél korlátozottabban engedik a szélenergia-ipart fejlődni, annál kevésbé és annál később fognak a pozitív társadalmi és környezeti hasznok jelentkezni” – ecseteli Hoffmann László a hazai szélerőművi energiatermelés jövőbeni kilátásait.
