A hitelképességre is hat a klímaváltozás

Napjainkban, amikor minden a világ szinte összes nemzetgazdasága eladósodott állapotban van és államkötvényekből vagy IMF-hittelekből finanszírozza költségvetési deficitjét, újabb kedvezőtlen tényezővel kell számolniuk. A klímaváltozásból eredő károkkal és kockázatokkal.

A világ vezető hitelminősítő intézete, a Standard & Poor’s (S&P) szerint többé nem lehet ignorálni a környezeti változásokat és a szélsőséges időjárást, mint egy ország gazdasági életképességének befolyásoló erejét.Az S&P új jelentése a 21. századi megatrendeket latolgatta, amelyek között az idősödő lakosság után második helyet szerzett a fontossági listán az éghajlatváltozás.

Az S&P beismerte, hogy eddig azon az állásponton voltak, a kedvezőtlen földrajzi elhelyezkedés és klíma miatti, szélsőséges időjárási eseményeknek való kitettség nem befolyásolhatja egy ország hitelképességét – de mára felülvizsgálták e nézetüket. Olyan mértékű károkat szenvednek infrastruktúrák és olyan költséges katasztrófaelhárítási költségek nehezednek a kormányok költségvetéseire, hogy a hitelminősítők már ezt is kénytelenek belevenni az összképbe. Mivel a klimatológusok szerint a katasztrófák csak folytatódni és erősödni fognak, az S&P azt valószínűsíti, hogy előbb-utóbb ez hitel-leminősítésekben fog lecsapódni.

A S&P egy 116 országot tartalmazó listát is összeállított a környezeti sérülékenység alapján. A húsz legveszélyeztetettebb állam egytől-egyig fejlődő ország, köztük Kambodzsa, Szenegál, Banglades és Vietnam, jelentette a Bloomberg hírügynökség. Az érintettség oka kettős, nemcsak a földrajzi viszonyoknak tudható be, hanem annak is, hogy a termelőtevékenység túlságosan az agráriumban összpontosul, amely mindig időjárásfüggő. A legkevésbé érintett országok között van Luxemburg, Svájc és Ausztria.

A lista összeállításakor három tényezőt vettek figyelembe:

a lakosság mekkora része él olyan területeken, mely mindössze 5 méterrel van a tengerszint felett,

a mezőgazdaság hányada a GDP-ben,

a Notre Dame University által összeállított klímasérülékenységi indexet

Jó helyen vagyunk, vagy mégsem?

Érdekes módon, Magyarországot a világ 6 legkevésbé veszélyeztetett országa közé sorolták. Ez azonban némileg megkérdőjelezi a vizsgálat hitelességét: való igaz, az ország lakossága nem él a tengerszint alatt (valójában tenger sincs a közelében, így ez a szempont teljességgel érdektelen – ezért állhatott elő, hogy a toplista elején csupa olyan közép-európai ország végzett, amelynek nincs tengerpartja). Vagyis a tengerszint, mint fő szempont torzít.

Hazánk gyakori árvizei ugyanakkor igenis bizonyítják, hogy az erősödő viharok és esőzések formájában nagyon is jócskán megérzi és elszenvedi Magyarország a klímaváltozás kedvezőtlen mellékhatásait – ahogy a balkáni térség is, miképp azt az elmúlt hetekben ott végighömpölygő árvíz bizonyítja, mely egymillió háztartást érintett. Ezzel azonban nem számolt az S&P. Ahogy a sivatagosodás mértékével, a tájfunoknak való kitettséggel és kismillió más tényezővel sem. A jövőben vélhetően finomodni fog és kiterjedtebb lesz az összesítés szempontrendszere.

Veszélyeztetettségi lista

A leginkább veszélyeztetettektől a legkevésbé érintettekig:

116, Kambodzsa, 115, Vietnam, 114, Banglades, 113, Szenegál, 112, Mozambik, 111, Fidzsi-szigetek, 110, Fülöp-szigetek, 109, Nigéria, 108, Pápua Új-Guinea, 107 és 106, Indonézia és Suriname (közel azonos adatokkal), 105, Etiópia, 104 és 103, Albánia és Kenya, 102 és 101 Kongó és India, 100, Egyiptom, 99, Thaiföld, 98 és 97, Ghána és Grenada, 96, Cape Verde, 95, Belize, 94, Pakisztán, 93 és 92, Malajzia és Marokkó, 91, Honduras, 90, Burkina Faso, 89 és 88, Angola és Kamerun, 87, Libanon, 86, Ruanda, 85, Uganda, 84 és 83 és 82, Kína és Ecuador és Jamaica, 81 és 80, Azerbajdzsán és a Bahama-szigetek, 79, Srí Lanka, 78, El Salvador, 77, Zambia, 76, Gabon, 75 és 74, Barbados és Lettország, 73, Dominikai köztársaság, 72, Új-Zéland, 71, Mongólia, 70, Izland, 69, Bahrein, 68, Peru, 67, Guatemala, 66, Bolívia, 65, Grúzia, 64 és 63 és 62, Észak-Korea és Kuvait és Szingapúr, 61, Paraguay, 60 és 59 és 58, Argentína és Panama és Uruguay, 57, Brazil, 56, Kongói Demokratikus Köztársaság, 55, Japán, 54, Málta, 53 és 52, Katar és Szerbia, 51, Costa Rica, 50 és 49, Észtország és Görögország, 48 és 47, Jordánia és Törökország, 46, Venezuela, 45, Kolumbia, 44, Ukrajna, 43 és 42 és 41, Izrael és Kazahsztán és Hollandia, 40, Dél-Afrikai Köztársaság, 39, Omán, 38, Macedónia, 37 és 36, Trinidad és Tobago és az Egyesült Arab Emírségek, 35, Orosz Föderáció, 34, Ciprus, 33 és 32, Botswana és Mexikó, 31, Ausztrália, 30, Románia, 29, Litvánia, 28, Bosznia-Hercegovina, 26, Szaúd-Arábia, 26, Spanyolország, 24, Belgium, 24, Portugália, 23, Olaszország, 22, Dánia, 21, Horvátország, 20, Chile, 19, Bulgária, 18, Finnország, 17 és 16, Írország és Norvégia, 15, Svédország, 14, Fehéroroszország, 13, Kanada, 12, Anglia, 11 és 10, Lengyelország és az USA, 9, Franciaország, 8, Németország, 7, Szlovénia, 6, Magyarország, 5, Szlovákia, 4, Csehország, 3, Ausztria, 2, Svájc, 1, Luxemburg. (Érdekes, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság kétszer is szerepel a listán…!)

forrás: piacesprofit.hu

Ajánlott tartalom

Klímavál spórolni? Mutatjuk, mely klímákkal lehetséges

Ha split klímával fűtünk az olcsóbb és hatékonyabb, mint a gázzal való fűtés.