A hőszivattyúké volt a főszerep Brüsszelben

A hőszivattyús technológia alkalmazását népszerűsítő rendezvényt tartottak csütörtökön Brüsszelben, a magyar állandó EU-képviselet épületében.

Az Európai Hőszivattyú Szövetség (European Heat Pump Association, EHPA) által szervezett konferencián Thomas Nowak, a szervezet vezetője elmondta, hogy Európában szükség lenne a mind fűtésre, mind hűtésre felhasználható hőszivattyús megoldások támogatására, amennyiben valóban el akarják érni a kitűzött uniós energiahatékonysági célokat. A hőszivattyú olyan berendezés, amely egyik oldalán, bizonyos hőmérsékleten hőt vesz fel, tehát hőenergiát von el, másik oldalán pedig, magasabb hőmérsékleten leadja azt. Ilyen értelemben hőszivattyúnak tekinthető a hűtőszekrénytől az autóklímán és a folyadékhűtőkön keresztül számos berendezés. Szűkebb értelemben a hőszivattyú a levegőben, talajban és vízben található megújuló hőenergiát hasznosítja fűtési célra. A technológia hasznosítása nagy múltra tekint vissza a skandináv államokban, valamint meglehetősen elterjedt Svájcban és Ausztriában, továbbá némileg kisebb mértékben Németországban – mondta Nowak. A többi EU-országban – tette hozzá – egyelőre meglehetősen szerény a hőszivattyús megoldások részaránya az energia-felhasználói területeken.

Az EHPA vezetője szerint a hőszivattyús szektor számára már az is támogatást jelent, ha a közpénzekből nyújtott támogatásokkal nem preferálják a fosszilis energiaforrások felhasználását. Nowak elmondta, hogy az iparág várja az uniótól a minőségtanúsítványi rendszer átfogó felülvizsgálatát, mert szerintük ennek megléte esetén a fogyasztók számára világosabban lehet értésre adni: a hőszivattyús technológia a kezdeti beruházások szintjén ugyan költséges, de idővel nagyon is megtérül. A rendezvényen Glattfelder Béla néppárti európai parlamenti képviselő egyebek közt felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon a geotermikus energia hasznosításának távlatai jó lehetőségeket ígérnek az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiák hasznosítása terén. E vonatkozásban – tette hozzá – a következő hónapokban új uniós finanszírozási programra is számítanak. Elismerte, hogy ma még sok a nehézség, de szerinte keresletnövelő hatással járhat az, hogy Magyarországon meglehetősen drága – és tovább drágul – a földgáz. Kiemelte azoknak a magyarországi támogatásoknak a fontosságát is, amelyeket a napenergia hasznosítására, napelemek alkalmazására ösztönöznek.

A tanácskozásnak a “legjobb gyakorlatokat” bemutató részében Ádám Béla, a Magyar Hőszivattyú Szövetség nevében ismertette Törökbálint, “a hőszivattyú városa” példáját. Elmondta, hogy a norvég tulajdonú Telenor 2009-ben átadott, hőszivattyús megoldással üzemelő épülete a “zöld gondolatot” testesíti meg, és erős húzóhatást gyakorolt a technológia további terjedésére a Budapest közelében található településen. A Telenor-székház még támogatás nélkül épült, és a technológia alkalmazása várhatóan mintegy hét év alatt térül meg. Megépül Törökbálinton egy önkormányzati iskola és sportcentrum is ezzel a technológiával. Ez a beruházás ugyan a közszféra és a magánszféra partnerségének (PPP) a jegyében indult, de a válság miatt a beruházó kivonult, és most az állam segítségével, uniós támogatással fejezik be. Az EU 30 százalékos támogatásával elkészült mindemellett Törökbálinton egy hőszivattyút és napelemeket egyaránt hasznosító “öko-óvoda” is, amelyben 180 gyereket lehet elhelyezni. A hőszivattyús technológiát immár családi házak építésekor is alkalmazzák Törökbálinton – derült ki Ádám Béla ismertetéséből.

Ajánlott tartalom

Az EU vizsgálja két belgiumi atomreaktor üzemidő-hosszabbításának állami támogatását

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy összhangban van-e az európai uniós versenyszabályokkal az állami támogatás, amelyet két belgiumi atomreaktor üzemidejének meghosszabbításához nyújtanának - közölte hétfőn az EU brüsszeli végrehajtó testülete.