A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) szerint a hulladékgazdálkodási rendszer tudatos és következetes fejlesztésével Magyarország tíz év alatt érheti el a 85 százalékos hulladékhasznosítási arányt, ezzel a hányaddal működik a jelenlegi osztrák rendszer.

A hulladékhasznosítás arány 2020-ra érheti el a 85 százalékot

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) szerint a hulladékgazdálkodási rendszer tudatos és következetes fejlesztésével Magyarország tíz év alatt érheti el a 85 százalékos hulladékhasznosítási arányt, ezzel a hányaddal működik a jelenlegi osztrák rendszer.

A zöldtárca az európai országok hulladékgazdálkodási tapasztalatait vizsgálja, amelyek alapján egy környezeti és gazdasági szempontoknak is megfelelő hulladékgyűjtési rendszer fejlesztésébe kezdhet – tudatta a szaktárca kedden közleményben az MTI-vel.

Az Európai Unió tagországai eltérő módszerekkel ösztönzik és valósítják meg a csomagolási hulladékok szelektív gyűjtését és kezelését – idézi a zöldtárca közleménye Oláh Lajos környezetvédelmi és vízügyi államtitkárt.

A dokumentum szerint Németországban párhuzamos rendszer működik, vagyis a szelektív hulladékgyűjtés mellett betétdíjat is kell fizetni, míg Ausztriában integrált, azaz csak “nyitott” szelektív hulladékgyűjtési módszerrel teljesítik a közösségi előírásokat.

Szakértők szerint a két rendszer közel azonos, mintegy 80 százalékos hasznosítási aránnyal működtethető.
Az osztrák típusú integrált módszer mellett az szól, hogy kisebb beruházással fejleszthető tovább, működtetési költsége pedig mindössze 25-30 százaléka a párhuzamos gyűjtési rendszernek. Az integrált megoldással azonban lassabban érhetők el a kitűzött hasznosítási célok – olvasható a közleményben.

A dokumentum rámutat: a párhuzamos rendszerek létrehozása átlagosan legalább kétszer, működtetése pedig esetleg háromszor többe kerül, mint az integrált, csak lakossági szelektív gyűjtésre épülő megoldások.
Szakemberek szerint  a magyar lakossági szelektív hulladékgyűjtési rendszert kiegészítő – “egyutas” italcsomagolásokra kiterjeszthető – betétdíjas rendszer kialakítása és üzemeltetése mintegy 25-30 milliárd forintba kerülne Magyarországon. Egy ilyen rendszer elindítása legalább 2 éves felkészülést igényelne – húzza alá a szaktárca.

A KvVM szerint a jelenlegi rendszer és a betétdíjas rendszer párhuzamosan működne, a teljes rendszer üzemeltetésének költsége összességében 32-35 milliárd forintot tenne ki, amelynek eredményeként mintegy 80 ezer tonnával több italcsomagolás kerülhetne begyűjtésre.

Magyarországon mintegy 900 ezer tonna csomagolási hulladék keletkezett 2008-ban, amelyből 495 ezer tonna került vissza és ezt a mennyiséget újrahasznosították. Az országnak azonban ennél 5 százalékkal magasabb, 60 százalékos hasznosítási arányt kell elérnie 2012-re, míg Ausztria és Németország jelenleg is 90 százalékos hasznosítási aránnyal rendelkezik.

A mintegy 5 ezer magyarországi gyűjtőszigeten 5,5 millió lakosnak van lehetősége szelektíven gyűjtenie a csomagolási hulladékot. A jelenleg működő szelektív hulladékgyűjtő és hasznosító rendszer üzemeltetése 7-8 milliárd forintba kerül évente.

Ajánlott tartalom

Új típusú hulladékgyűjtőket tesztelnek Budapesten

Nagyobb, modernebb közterületi hulladékgyűjtő tartályokat tesztelnek Budapesten - közölte a Budapesti Közművek szerdán az MTI-vel.