A jövő: minden házhoz szennyvíztisztító?

Az ideális az lenne, ha nagy szennyvíztisztító telepek helyett minden toronyház aljában lenne egy kis tisztítómű, és az ott megtisztított szennyvizet – az úgynevezett szürke vizet – egy külön csővezetékben újra visszavezetnék a lakásokba – mondja a kutató.

Városaink levegőminősége egyre rosszabb, melyért főleg a korszerűtlen gépjármű állomány a felelős írja az mr1-kossuth.hu. Növekszik a városi aeroszolok mennyisége, pl. az a bizonyos PM 10 nevű apró részecske, mely több betegség előidézője. Emellett a szennyvíz, felszíni víz és ivóvíz területén is egyre több a probléma, melynek orvosolását kutatják hazai szakemberek is. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán a kémia, a biológia, a fizika, a földtudományok és a matematika szakterületek képviselői az ipari-vállalati szféra kiemelt képviselőivel 2004 decemberében létrehozták a régió első Környezettudományi Kooperációs Kutató Központját, (ELTE KKKK). Egyik fő kutatási területük a szennyvíz- és szennyvíziszap kezelési, hasznosítási technológiák fejlesztése. A vegyipar rengeteg olyan szert termel, amelyeket az általánosan használt tisztító rendszerek nem tudnak lebontani, így a jelenleg jellemző tisztítási folyamat végén az élővizekbe kerülnek. Ezért a tisztítási folyamat végén be kell iktatni még egy lépcsőt, amelynek során ezeket az anyagokat távolítják el a vízből. Ennek több módja is lehet – mondta a Kossuth Rádióban Záray Gyula professzor, a központ elnöke.

 
A világszerte egyre nagyobb gondot jelentő vízhiány miatt a víz újrahasznosítása egyre fontosabb, ipari területen és lakossági területen egyaránt. Emiatt megváltozik a stratégia is: az ideális az lenne, ha nagy szennyvíztisztító telepek helyett minden toronyház aljában lenne egy kis tisztítómű, és az ott megtisztított szennyvizet – az úgynevezett szürke vizet – egy külön csővezetékben újra visszavezetnék a lakásokba. Az ivóvizet pedig csak arra használnák, amire az való – tette hozzá a professzor. Kínában már a fejlődés gátja a vízhiány, de itthon is vannak olyan vállalatok, amelyeknél meg van szabva, hogy a termeléshez milyen mennyiségű vizet emelhetnek ki. Számukra a fejlődés alapkérdése, hogy újra tudják hasznosítani a vizet. Ezzel nagyon komolyan foglalkoznak például a MOL-nál is. Az ELTE KKKK kutatói méréseket végeznek, és olyan megoldásokat keresnek, amellyel például el tudják távolítani bizonyos molekulákat. Záray Gyula elmondta: kidolgoztak például egy olyan technológiát, amellyel az arzént el tudják távolítani vízből, ami dél-alföldi régióban jelenthet komoly segítséget.

 
A professzor beszélt arról is, hogy három éven keresztül végeztek vizsgálatokat az almásfüzitői vörösiszap tározónál. Ott az üzemeltető cég a dorogi és tatabányai széntüzelésű erőművek pernyéjévél keveri össze az iszapot, amit megfelelő szerves anyaggal kiegészítve jó talajképződéi folyamat indul be – mondta Záray Gyula. Hozzátette azonban: kérdés: ezeken kívül milyen anyagokat hordanak még a tározókba, hiszen a cégnek veszélyes hulladék kezelésére is engedélye van. Szerinte folyamatos mérésekkel és szigorú ellenőrzéssel lehetne csak eloszlatni az aggodalmakat.

Ajánlott tartalom

Mennyivel lesz értékesebb egy ház, ha van rajta napelem?

Az elmúlt időszakban durva változások történtek a hazai napelemes piacon, ami az ingatlanok terén is jelentős következményekkel járt.