Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
2014 augusztus 4-én a Mount Polley nevű réz- és aranybánya zagytározójának a gátja átszakadt, az egyik legsúlyosabb bányabalesetet okozva Kanadában. Ez a gát és a verespataki bányaprojekt ugyanazon szakértők munkája.
Több mint 10 millió köbméter szennyvíz és 4.5 millió mérgező bányaiszap ömlött Brit Kolumbia folyóiba és tavaiba. A Vancouver Observer információi szerint, a zagy ciánt (a nátrium-cianidot az arany kinyeréséhez használják), kénsavat és higanyt is tartalmazhat. A Mount Polley zagytározójának a gátja a bányából származó meddő kőzetből épült, ugyanúgy ahogy azt Verespatakon és Csertésen is tervezik.
Az esetek többségében a bányák tervezésekor a helyszíni környezeti feltételek valamint a zagytározók elhelyezésének és stabilitásának felületes és részrehajló elemzése, a minél költséghatékonyabb bányaépítés elsődleges szempontként való kezelése együttesen a hatóságok cinkos engedékenységével teremtik meg a feltételeit a hasonló katasztrófák bekövetkezésének.
Az Imperial Metals által üzemeltetett Mount Polley bánya átszakadt zagytározóját az a Knight Piésold szaktanácsadó cég tervezte, amelyik a verespataki aranybánya zagytározójáról készített szaktanulmányában arra a következtetésre jutott, hogy az maximálisan biztonságos és annak alját nem is szükséges leszigetelni. A kanadai Mount Polley bányakatasztrófáját okozó zagytározó 30 kilométerre volt a legközelebbi településtől, ahol mintegy 300 ember egészséges vízellátását veszélyezteti közvetlenül. A verespataki aranybánya zagytározójának gátját 185 méter magasra tervezik, csupán két km távolságra a 6.000 ember által lakott Abrudbánya fölé, Romániába.
A kanadai bányából kiáramló zagy, amely 4000 olimpiai úszómedence megtöltésére lenne elegendő, továbbra is fenyegeti Quesnel és Likely városokat, ahol megtiltották a vízfogyasztást és Cariboo körzetben szükségállapotot hirdettek ki. A szakértők még vizsgálják a gát sérülésének okait, a kanadai Környezetvédelmi Minisztérium szóvivője szerint, a bányavállalat csak májusban öt figyelmeztetést kapott, mert a zagytározójában a vízszint túllépte a megengedett értéket. A helyi őslakosok képviselője, Bev Sellers azt nyilatkozta, hogy az ő figyelmeztetéseiket a zagytározó nem biztonságos üzemeltetésével kapcsolatosan folyamatosan figyelmem kívül hagyták.
A kanadai ökológiai katasztrófát okozó bányabaleset nem egyedi eset, csak egyike a legújabb bejegyzéseknek a hasonló esetek hosszú listáján, amit mind a zagytározók gátjainak kisebb-nagyobb sérülései okoztak. Két különösen súlyos eset már Romániában is történt: Csertésen (1971) 89 ember halt meg, a nagybányai (2000) ciánkatasztrófa pedig végigpusztított a Tiszán és a Dunán. Ekkor Magyarország mintegy 30 milliárd forintos kárigényt jelentett be, de a katasztrófát okozó bányavállalatot csődeljárással gyorsan megszüntették és alperes hiányában a kártérítési pert is lezárták.
„Ez a meztelen igazság a modern bányászatról. Olyan katasztrófákat okoznak, amiket nem lehet megindokolni vagy megbocsátani. A bányavállalatok minden projektjüket a legújabb technológiákat használó és a legszigorúbb környezetbiztonsági intézkedéseket betartó tervként mutatják be, amelyek megvalósításakor és üzemeltetésekor a balesetek előfordulásának lehetősége még a legvalószerűtlenebb körülmények között sem állhat fenn. Így tesz Romániában a verespataki RMGC is, amikor azt állítja, hogy a bányatervében szereplő zagytározó gátját alaposan megtervezték és azt mind a romániai, mind a nemzetközi szakértők szerint 100-szor biztonságosabb lesz az összes hasonló zagytározónál. Aztán a minduntalan bekövetkező katasztrófák után ezek a vállalatok csődöt jelentenek és az állam feladata és az állampolgárok költsége lesz a kárelhárítás. Ez történt 2000-ben Nagybányán is” – nyilatkozta Tudor Bradatan a Mining Watch Románia egyik képviselője.
„Figyelemmel kísértem a helyi őslakosok képviselőjének nyilatkozatát és Likely város polgárainak aggodalmát, akik próbálják megérteni mi is történt velük. Az ilyen katasztrófák mindig a helyi közösséget súlytják a leginkább. Teljesen átérzem a helyzetüket és mellettük állok.” – mondta Eugen David, a verespataki Alburnus Maior Egyesület elnöke.
forrás: greenfo.hu
