2010-ben már közel sem érdekelte annyira a klímaváltozás kérdése az amerikai közvéleményt, mint 2008-ban, Obama megválasztásakor. A 2012-es esztendő hurrikánjai és aszályai miatt azonban újra hinni kezdtek abban, a klímaváltozás igenis valóság, derül ki egy új közvélemény kutatásból.

A katasztrófák miatt figyel a nép a klímaváltozásra

2010-ben már közel sem érdekelte annyira a klímaváltozás kérdése az amerikai közvéleményt, mint 2008-ban, Obama megválasztásakor. A 2012-es esztendő hurrikánjai és aszályai miatt azonban újra hinni kezdtek abban, a klímaváltozás igenis valóság, derül ki egy új közvélemény kutatásból.

A 2008-as elnökválasztás idején indított klímatudatossági kampányban 152 millió dollárt fordítottak az éghajlatváltozással foglalkozó hirdetésekre, míg a fosszilis iparág üzeneteit közvetítő hirdetések csak 109 millió dollárt értek.  A Mexikói-öbölben történt olajszennyezés után Obama nem tiltotta be véglegesen a tengeri olajfúrásokat, mindössze változtatott az engedélyezési feltételeken. Ezzel azonban elidegenítette magától a zöld aktivisták nem kis részét. 2011-ben és 2012-ben azonban felocsúdott a lakosság. A New York-i lakosok például meg vannak győződve róla, hogy az enyhe telekért, a nyári aszályokért a klímaváltozás, az Irén és a Sandy hurrikánok intenzitásáért a melegedő tengerek okolhatók (a hurrikánok ezekből nyerik energiájukat), ami szintén az éghajlatváltozás következménye. Az országos vizsgálat alanyai már azt a tézist is elfogadják, hogy az éghajlat-változásért az ember, vagyis civilizációnk légszennyezése a felelős. Figyelemre méltó, hogy a fősodorbeli média szóhasználata is megváltozott. Bush kormányzása alatt a társadalmat megosztó témát objektivitásra törekedve kezelte a sajtó, ami annyit tett, hogy a klímaváltozást úgy emlegették, mint ”amelyért vélhetően az emberi eredetű légszennyezés felelős”. Ma már ezt nem valószínűsítve, hanem kijelentő módban, tényként írják le.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

2030-ra az élőhelyek 30 százalékát, 2050-re pedig a 90 százalékát helyre kell állítani

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén rendeletjavaslatot fogadott el, amely szerint a tagállamoknak egyre több, 2030-ra legalább 30, 2040-re legalább 60, 2050-re pedig legalább 90 százaléknyi leromlott ökológiai állapotú élőhelyet kell helyreállítaniuk - tájékoztatott az uniós parlament kedden.