Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Egy kutatás szerint a klímaváltozás a denevérfajok jelentős számát veszélyezteti. A fajok már eddig is sokat szenvedtek a változó hőmérsékletek miatt – írja a Mammal Review folyóiratban publikált tanulmány. A szerzők szerint ez a változás „riasztó”, de még rosszabbra számítanak, ha a hőmérséklet-emelkedés folytatódik.
A denevérek táplálékszerző képessége és táplálkozása, pihenőhelyei, elterjedési tartománya és szaporodása is veszélyben lehet, miközben a szélsőséges időjárás és betegségek szintén számos fajra hatással lesznek. Öt emlősfajból több mint egy denevér, ami ökológiai és gazdasági szempontból is fontos, mivel az állatkák képesek számos növényfaj beporzására és magvaik szétszórására. Mathieu Lundy, Hayley Sherwin és Ian Montgomery, a Queens Egyetem kutatói átvizsgálták a tudományos irodalmat, mely a klímaváltozás denevérfajokra gyakorolt megfigyelt hatásait taglalta. Ezt követően szemrevételezték, hogy az Európában és Észak-Amerikában élő denevérfajok közül melyeket érinthet a további hőmérséklet-emelkedés. Számos példát találtak arra, az időjárás miként befolyásolhatja a bőregereket. Például, a klímaváltozás a várakozások szerint kihatással lesz táplálékszerző képességükre. A denevéreknek – különösen a szoptatós nőstényeknek – valószínűleg messzebbre kell menniük innivalóért. A bőregerek viszont sokkal védtelenebbek a kiszáradással szemben, mint más, hasonló méretű emlősök, -különösen a száraz vidékeken -, mivel nincsenek speciális adaptációik a víz tárolására, ami nagy arányban párolog el szárnyuk hatalmas felszíni területéről. A repülés közben vadászó denevéreknek valószínűleg szintén messzebb kell menniük a zsákmányért. A kutatók szerint a vizsgált 47 európai és észak-amerikai denevérfajból 38 sérülékeny ezen tényezők szempontjából.
A denevérek emellett sokkal gyorsabban ébredhetnek fel a hibernálódásból – vagy torpor állapotból -, ahogy a hőmérséklet emelkedik. A szabadon élő nagy patkósdenevérek kevesebb időt töltenek torporban – olyan alvásforma, mely segíti, hogy az állat energiát spóroljon -, amikor a kinti hőmérsékletek melegednek. A fogságban tartott vörös szőrösfarkú denevérek, és a vadon élő, fákon tartózkodók is hasonlóképpen tesznek. Barlangokban és fákon pihenő 11 denevérfaj szintén bajban van. A szerzők szerint a denevérek szaporodását valószínűleg nem érinti a változás. Ez azonban olyan terület, melyen több vizsgálatra van szükség, azonban a melegebb időjárás még több előnnyel is járhat a nőstények számára, többek között lehetővé teheti, hogy hamarabb adjanak életet és válasszák el utódaikat, így több idejük maradna zsírt gyűjteni a vemhesség felkészülésére.
Bár a denevérek tudnak repülni és így nagyobb távolságokat tesznek meg, mint a szárazföldi emlősök, az emelkedő hőmérsékletek számos faj elterjedési tartományára is komoly hatással lehetnek. Ausztráliában például a szürkefejű repülőkutyák jelenleg a melbourne-i Királyi Botanikus Kertben élnek, holott a történelmi adatok azt sugallják, ez a régió valamikor túl hideg volt nekik. A rőt vérszopó denevérek elterjedési területe is megváltozott Costa Ricában, benyomultak a Monteverde-felhőerdőbe, amint a helyi hőmérsékletek 2 fokkal nőttek. Számos, már magasabb szélességi körön és magasságon élő denevérfaj számára a klímaváltozás nem ad több teret a költözésre. A klímaváltozás generálta szélsőséges időjárási események – mint az egyre gyakoribb aszályok – el is törölhetik a helyi populációkat. Ausztráliában például a szélsőséges időjárás 19 epizódja során több mint 30 ezer repülőkutya – a denevérek egyik legnagyobb típusa – pusztult el. A legrosszabb valószínűleg, hogy ezek a rizikófaktorok kombinálódhatva is kihatással lehetnek a fajokra. A kutatók által vizsgált összes olyan faj, mely jelenleg is szerepel a Nemzetközi Természetvédelmi Unió listáján mérsékelten fenyegetett, sérülékeny vagy veszélyeztetett kategóriában, sokkal rosszabban boldogul majd a klímaváltozás eredményeképpen.