A klímaváltozás fokozott kockázatot jelent a gyerekekre

Az UNICEF jelentése szerint 2016 és 2021 között közel 43,1 millió gyerek (azaz átlagolva naponta 20 ezer) kényszerült elhagyni az otthonát az időjáráshoz kapcsolódó természeti katasztrófák következtében.

Ez a szám a következő 30 évben akár több mint a duplájára is emelkedhet. Az esetek 95%-a áradásokhoz és viharokhoz köthető, de az aszály és az erdőtüzek is komoly kockázatot jelenthetnek. A klímaváltozás csak ront a helyzeten, hiszen a jövőben egyre gyakoribb és intenzívebb szélsőséges időjárási események várhatók. Az evakuáció életeket menthet, de sok gyereknek szembe kell néznie a kihívással, amit az otthonukból való kiszakítás jelent: félbeszakad az oktatásuk, korlátozottá válik az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésük és megnő a családok elszakadásának, a visszaéléseknek, illetve a gyermekkereskedelemnek a kockázata is. 

Közel 135 millió fő áthelyezését (amikor az emberek kénytelenek egy külső körülmény miatt elhagyni az otthonukat, de a saját országukon belül maradnak) kötötték időjárással kapcsolatos eseményhez 2016 és 2021 között, amelyből 43,1 millió gyermek volt (ez napokra lebontva 20 ezer gyereket jelent) – olvasható az UNICEF jelentésében. Az evakuáció életeket menthet, de sok gyereknek szembe kell néznie a kihívással, amit az otthonukból való kiszakítás jelent. Az áthelyezés során elszakadhatnak a szüleiktől/gondviselőiktől, ami felerősíti a kizsákmányolás, a gyermekkereskedelem és a visszaélések kockázatát. Megszakad az oktatásuk (az oktatás szüneteltetése után az iskolába való visszatérés alacsonyabb a lányok körében), alultápláltság léphet fel, továbbá az ivóvízhez és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés is korlátozottabbá válhat. A gyermekházasságok kockázata is nő, hiszen csökkenti a családok anyagi terhét, ha valamely leánygyermeküket férjhez adják (például a mezőgazdasággal foglalkozó családok esetén jelentősen függ az időjárástól a jövedelem, és egy-egy természeti katasztrófa komoly megélhetési problémákat eredményezhet). A gyermekházasságok közel kétharmada olyan régiókban jön létre, ahol az átlagosnál magasabb az éghajlatból fakadó kockázat.

Fokozódó és kényszerű migráció

A vizsgált időszakban regisztrált esetek 95%-át áradásokhoz és viharokhoz kötötték, azonban például aszályok vagy erdőtüzek is indukálhatnak belső migrációt. Ráadásul az események akár együttesen is felléphetnek, ami tovább ront a helyzeten. A fokozódó urbanizáció és a terjeszkedő mezőgazdaság is egyre közelebb visz minket a természetes területekhez, így egy ott előforduló katasztrófa hatása jobban érint minket.

19,7 millió gyermek áthelyezéséért az áradások tehetők felelőssé, a 2016–2021-es időszakot tekintve, elsősorban a nyári monszun idején. A legtöbb érintett gyermek Indiában (3,9 millió), Kínában (3,7 millió) és a Fülöp-szigeteken (1,3 millió) él, azonban, ha a relatív arányokat nézzük (gyerekek vs. teljes populáció), akkor Dél-Szudán és Szomália a legkitettebb.

A viharok (ide soroljuk a trópusi ciklonokat, tornádókat, szélviharokat, por- és homokviharokat, vihar következtében megemelkedett tengerszintet) összesen 21,2 millió gyerek vándorlásáért felelősek, legnagyobb mértékben ismét a három ázsiai országban (Kína, India, Fülöp-szigetek). Relatív számokat tekintve viszont a Dominikai Közösség, a Szent-Márton sziget és az Észak-Mariana-szigetek a leginkább érintettek.

Az aszály több mint 1,3 millió fő áthelyezését okozta 15 országban 2016–2021 között. Ennek több mint fele Szomáliában, 340 ezer Etiópiában, 190 ezer Afganisztánban lépett fel. Az aszály akkor lép fel, ha hosszabb időn keresztül a szokásosnál kevesebb csapadék hullik, ami vízhiányt eredményez. Az emberi vízigény (pl. öntözés) ráadásul tovább ronthatja a helyzetet. Annyiból különbözik a legtöbb veszélytől, hogy lassan alakul ki (akár évekig is eltarthat ez a folyamat), így általában nehéz detektálni a kezdetét. 

Szomáliában jelentős a legeltető állattartás, és a növekvő intenzitású és gyakoriságú aszály mozgásra kényszeríti a közösségeket. Gyakran a városok szélére költöznek, ahol olyanok is élnek, akik egyéb konfliktus/erőszak elől menekültek el. A feszültség, a vízhez kapcsolódó konfliktus, a félelem, hogy elszakadhatnak a családjuktól, mind stresszt jelentenek a gyermekek számára.

Az emelkedő hőmérséklet mellett az erdőirtás is növeli a vegetációtüzek kockázatát. A tüzek 810 000 gyermek áthelyezéséért voltak felelősek 2016 és 2021 között, aminek több mint harmada 2020-ban fordult elő. A leginkább érintett területek az USA, Kanada és Izrael.

Azok a gyerekek, akik átélik a katasztrófát, hosszan tartó pszichológiai traumával, szorongással, depresszióval, PTSD-vel küzdhetnek meg a későbbiekben, továbbá alvási- vagy figyelem-problémák is felléphetnek.

Ha nem kezelik, az érzelmi trauma a fizikai egészségre is hatással lehet, krónikus betegségek alakulhatnak ki.

Mit hoz a jövő?

Az abszolút számokat tekintve a jövőben is az áradások és a szélviharok okozzák majd a legtöbb elvándorlást. A modellezési folyamatok során a veszélyek előfordulása mellett a kitettséget és a sebezhetőséget is figyelembe vették. A szimulációk szerint a következő 30 évben várhatóan 96 millió gyermek áthelyezése lesz köthető a folyóvízi áradásokhoz, 10,3 millió fő a szelekhez, 7,2 millió fiatal vándorlásáért pedig a tengerparti árhullámok tehetők majd felelőssé.

A top 5 ország, ahol az időjárási katasztrófák miatt a legtöbb gyermek áthelyezése várható a jövőben, India, Banglades, Vietnam, a Fülöp-szigetek és Kína. Relatív értelemben pedig a Brit Virgin-szigetek, a Bahamák, és Antigua és Barbuda gyermekei a leginkább érintettek. Megjegyezzük azonban, hogy az elemzés nem veszi figyelembe a potenciális mérséklési intézkedéseket, amik csökkenthetik a kockázatokat (pl. épületek ellenállóképességének növelése).

Nigériában 2016 és 2021 között az áradások miatt 650 ezer gyerek áthelyezését kellett végrehajtani. Ehhez a legnagyobb mértékben a 2018 augusztusi áradások járultak hozzá (320 ezer fő). A következő 30 évben modelleredmények szerint több mint 3,1 millió gyerek áthelyezése várható egyedül csak Nigériában a folyók áradásához köthetően (a múltbeli adatokban a villámárvizek, partmenti áradások is szerepeltek). A kockázatot a klímaváltozás mellett a populáció növekedése és a gyors urbanizáció is fokozzák.

Bangladesben is magas az időjárási eseményekhez köthető kockázat, és ez egyre nő a klímaváltozás, a demográfiai változások és a gyors urbanizáció miatt. Az erős, trópusi ciklonokhoz köthető szelek miatt 1,1 millió gyermek áthelyezése valószínűsíthető a következő 30 évben. Az Amphan ciklon idején, 2020 májusában a szél elérte a 130-140 km/h-át; házak, iskolák, utak és egyéb infrastrukturális létesítmények semmisültek meg. A mezőgazdasági termények és az egészségügyi szolgáltatások is károkat szenvedtek. Az események a gyerekek alultápláltságához, családoktól való elszakadásához vezetett több esetben, valamint növelte a gyerekmunka és az erőszak kockázatát.

Helyi kockázatkezelési lehetőségek

A Fülöp-szigetek és Banglades esetén magas a kockázat, hiszen a földrajzi adottságokból eredően szezonálisan visszatérő veszélyekkel kell szembenézniük. Ugyanakkor pont emiatt jó a kezelési kapacitásuk, hiszen lépéseket tettek a katasztrófák kezelésének irányába, például a korai figyelmeztető rendszerek és a katasztrófa kockázat csökkentési rendszerek használatával.

A katasztrófákat megelőző evakuáció sikeresen csökkentette a sebesülések és a halálozások számát, azonban az ideiglenes áthelyezés is hosszúra nyúlhat, ha például az adott időjárási jelenség megsemmisíti a korábbi otthonokat, infrastruktúrát.

Egyes törékeny, fegyveres konfliktusokkal terhelt országokban már most sok a menekült, és így feszegetik a határokat, hogy meddig képesek kezelni a további migrációt, amiket az időjárási katasztrófák idéznek elő. 

A klímaváltozás miatt növekvő kockázat valószínűsíthető Vanuatun és Fidzsin. Jelenleg átlagosan 250 évente lépnek fel pusztító árvizek ezekben az országokban, de az évszázad végére ez akár 5-25 évre is csökkenhet. Ugyan itt is működnek korai figyelmeztető-, illetve katasztrófa kockázat csökkentő rendszerek, de az éghajlatváltozás fokozódó hatása a tervezésre és a felkészülésre is befolyással lehet, továbbá a gyermekek életük korai szakaszában többször is átélhetik az időjáráshoz köthető veszteségeket.

Haitin és Mozambikban is mérsékelt vagy magas a kockázat, azonban limitált a kezelés, hiszen az időjárás mellett a magas arányú szegénység, valamint az egyéb konfliktusok és veszélyek is növelik a sebezhetőséget. Haitin a szegénység mellett a földrengések jelentenek nehézséget, továbbá korlátozottak a mérséklésbe és alkalmazkodásba történő befektetések. Mozambikban pedig az egymást követő katasztrófák nehezítik a talpra állást. Ezeken a helyeken lenne a legsürgetőbb az adaptáció, a kockázatok mérséklése és a felkészültség.

Megoldási lehetőségek

A korai figyelmeztető rendszerek segíthetik a veszteségek csökkentését, továbbá a felkészültség, a rugalmasság, az adaptációs kapacitás javítása is megoldást jelenthet. Fontos, hogy a katasztrófák idején a legsebezhetőbbeket is elérjék és védelmet nyújtsanak számukra, hiszen gyakran azok a gyerekek, akik már eleve nehéz gazdasági körülmények közül jönnek, nagyobb eséllyel élnek olyan helyen, amit katasztrófák sújtanak.

A gyermekek és fiatalok szempontjából kiemelten fontos, hogy a klímaváltozásból vagy időjárási eseményből eredő migráció esetén is biztosítva legyenek a számukra lényeges szolgáltatások (pl. oktatás, egészségügy, szociális védelem). A rugalmasság és a hordozhatóság (pl. személyi dokumentumok, egészségügyi papírok elérhetők legyenek online) ilyenkor különösen előnyös tulajdonságok.

Fel kell készülni a jövő kihívásaira: a mai gyerekek és fiatalok már egy megváltozott éghajlatú világban élnek, így fejleszteni kell az adaptív kapacitásukat és rugalmasságukat. Fontos, hogy olyan képességekkel ruházzuk fel őket, amik a zöld munkaerőpiacon is hasznosak lesznek, vagy amiket például a fenntarthatóbb mezőgazdaság, energia vagy építkezés szektorokban tudnak kamatoztatni. Az oktatásnak fontos szerepe van abban is, hogy képessé tegye a gyerekeket és fiatalokat arra, hogy érdemben be tudjanak kapcsolódni a klímapolitikába, cselekvéseikkel és döntéseikkel hatékonyan befolyásolhassák a politikát, költségeket és terveket.

A kockázatok csökkentését segíti elő, ha előre terveznek az anyagi forrásokkal is, amelyek támogatást nyújtanak a kitelepítések idején. Úgy kell újragondolni a finanszírozási modelleket, hogy felkészítsen a jövőre, ami tulajdonképp már itt van. Biztosítani kell, hogy a pénz a prioritást élvező országokba kerüljön (ahol különösen nagy a kockázat, egyéb konfliktusok is nehezítik a mindennapi életet és alacsony az adaptív kapacitás), hogy lehetőségük legyen felkészülni a katasztrófákra, illetve megerősíteni az eddig tett mérséklő intézkedéseket. A befektetések és intézkedések hatékonyabbá tételében az is segít, ha a rendelkezésre álló adatokat kor, nem, hely, etnikum és jövedelem alapján bontják szét, hiszen így célzottabbá válhat a segítségnyújtás.

Fontos megjegyezni, hogy egy-egy eseményt nem írhatunk feltétlen a klímaváltozás számlájára – eddig is voltak és lesznek is szélsőséges időjárási helyzetek, árvizek, aszályok. Azonban, ha ezek az esetek egyre többször fordulnak elő és egyre intenzívebbek, akkor már összefüggésbe hozhatók az éghajlatváltozással (egy-egy közelmúltbeli esemény részletesebb elemzése attribúciós szempontból már elérhető, illetve a hazai tendenciákra vonatkozóan is készültek vizsgálatok). Éppen emiatt is fontos, hogy a klímaváltozást mérséklő intézkedések mellett az alkalmazkodási lehetőségekre is kiemelt figyelmet fordítsunk és megvalósítsuk azokat.

Ajánlott tartalom

Bizakodóbbak a magyar vállalatvezetők, mint egy évvel ezelőtt

A magyarországi vezérigazgatók 54 százaléka a globális, 60 százaléka a hazai gazdaság növekedési ütemének javulásában is bízik 2024-ben a tavalyi rekord pesszimista év után - derül ki a PwC 13. alkalommal elkészített magyarországi vezérigazgatói felméréséből.