A klímaváltozás végezhetett Ausztrália megafaunájával

Egy új kutatás szerint az Ausztráliában valamikor élt óriási állatok legtöbb faja eltűnt, mire az emberek megérkeztek.

A vizsgálat ellentmond ama elképzelésnek, amely szerint elsősorban az ember felelt a megafauna kihalásáért egy 40–50 ezer évvel ezelőtti „kihalási ablakban”, ehelyett a klímaváltozást okolja az eseményért. Az Új-dél-walesi Egyetem kutatói vezette nemzetközi csapat tanulmányát a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóirat közölte.

Stephen Wroe, a vizsgálat vezetője szerint azok a nézetek, amelyek szerint az ember okozta az óriási állatfajok kihalását, olyan feltételezéseken alapulnak, melyek egyre inkább helytelennek tűnnek. “Az emberek játszhattak némi szerepet a még fennmaradt fajok eltűnésében 45-50 ezer évvel ezelőtt, de ezt be is kell bizonyítani. Eddig közvetlen bizonyítékot sem találtunk arra, hogy az emberek Szahul megafaunájára vadásztak, sőt olyan eszközök sem kerültek elő, melyek megfelelőek ekkora állatok elfogásához.”

Valamikor mintegy 90 óriási állatfaj élt Szahul kontinensén, mely felölelte a mai Ausztráliát, Új-Guineát és Tasmániát. „Eme óriások között megtalálható volt a valaha élt legnagyobb erszényes, a rinocérosz méretű Diprotodon, valamint a rövid fejű Procoptodon goliah kengurufaj, amely olyan hatalmas volt, hogy azt sem tudjuk, tudott-e ugrani. Ragadozóik között óriási sós vízi krokodilokkal megegyező méretű, mérgező nyálú varánuszok, valamint bizarr, de igen halálos erszényes oroszlánok is voltak” – mondja Wroe.
A kutatás arra a következtetésre jutott, hogy a fellelhető bizonyítékok szerint mindössze 8-14 faj volt életben az őslakosok érkezésekor. Mintegy ötven faj az utóbbi 130 ezer évben teljesen eltűnt a fosszilis adatokból.

Antarktiszi jégmagok, közép-ausztráliai ősi tószintek és egyéb környezeti faktorok friss vizsgálatai azt sugallják, hogy Szahulon az utóbbi 450 ezer évben egyre szárazabb és kiszámíthatatlanabb időjárás uralkodott.

Az embereket okoló teóriák az őslakosok ama hagyományos eljárására fókuszáltak, melynek során felégették a földeket. Az új kutatás azonban azt sugallja, hogy a kontinens eme története sokkal szorosabb kapcsolatban áll a klímával, mint az emberi tevékenységgel, és a bozóttüzek növekvő aránya már az emberek érkezése előtt jellemző volt. Wore szerint egyre egyértelműbb, hogy a szahuli megafauna eltűnése több tíz-, ha nem százezer év alatt ment végbe, a klímaváltozás miatt.

Ajánlott tartalom

AM: nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat

Nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat. A hazai agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságához alapjaiban járulnak hozzá a hazai, kiváló minőségű vetőmagok és szaporítóanyagok - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön Szarvason, az I. Országos Vetőmag-gazdálkodási Konferencia megnyitóján a tárca közleménye szerint.