Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Határ Renáta (Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) építésgazdaságért felelős helyettes államtitkára) szerint a változások azért sürgetőek, mert világszerte hatalmas mértékben terjeszkednek a városok, az ugrásszerűen bővülő cementgyártás a szén-dioxid-kibocsátás 7-8 százalékát adja, más építőipari termékekkel együtt pedig bőven meghaladja a 10 százalékot is. Az energia 40 százalékát az épületek fogyasztják, és az építőanyagok gyártása ugyancsak rendkívül energiaigényes folyamat. A környezetterhelést a szállítással együtt járó kibocsátás is növeli, ezért arra kell törekedni, hogy az építők belföldön vagy a térségben előállított termékeket vásároljanak.
Ismertette, hogy Magyarországon az építőanyagok importaránya megközelíti az 50 százalékot, az állami beruházásoknál ezért a megrendelők arra törekednek, hogy az itteni gyártók megfelelő nyilatkozatokkal rendelkező termékei kerüljenek előtérbe. Az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nkft. (ÉMI) nyilvántartása szerint 450 gyártó körülbelül 11 600 termékéből majdnem 4800 rendelkezik részletes zöld nyilatkozattal, amely tartalmazza egyebek között a felhasznált anyagok beszerzési távolságát, az újrahasznált összetevőket, a felhasznált megújuló energiát, a vízfelhasználási és kibocsátási adatokat, valamint a termelési hulladék kezelési megoldását is – tette hozzá.
A helyettes államtitkár szerint a zöld átállás érdekében mielőbb át kell alakítani a termelési és fogyasztási szokásokat, hogy Európa tisztább és egészségesebb legyen. Az ehhez szükséges fejlesztések a jogszabályi környezet jelentős módosítását is igénylik, és ma még kérdéses, hogy az EU el tudja-e érni 2050-re a klímasemlegességet. A környezeti kihívások világszintűek, így azokat se Magyarország, de még a kontinens sem tudja egyedül megoldani, a fenntarthatósági célok megvalósítása nemzetközi összefogást igényel – hangsúlyozta.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke a nehézségek ellenére 2025-öt a felkészülés, az erőgyűjtés évének nevezte az építőiparban. Az új szerződések volumenértéke most még 30 százalékkal kisebb, mint egy éve, 35 ezerrel kevesebben dolgoznak tartósan az ágazatban, a szakmai visszajelzések alapján 3 év alatt 12 százalékról 6 százalékra csökkenhetett az árbevételarányos jövedelmezőség – mondta az elnök, de szerinte a lakásépítések és a lakásfelújítások kitörési pontot jelenthetnek.
Segíthet az is, ha több építési célú közbeszerzés jelenhet meg a következő időszakban – jegyezte meg. Hozzátette, hogy az építőipari cégeknek meg kell felelniük a zöld építés követelményeinek, valamint a digitalizáció kihívásainak, hogy digitális hálóba szerveződve, adatalapú tudásra építve hozhassanak létre szakmai együttműködéseket. A költséghatékonyság vállalati szinten sokat javult az elmúlt 2 évben, a következő feladat az lehet, hogy a teljes értéklánc szintjén, az egész építésgazdaságot tekintve is javuljon a helyzet. Fontos feladat lesz helyzethez juttatni a belföldi szakértelmet és munkaerőt a tervezéstől kezdve a kivitelezésen át az üzemeltetésig, a legjobban teljesítőket védjegyeztetési rendszerrel lehetne elismerni. Koji László szerint az építőiparnak abban is van felelőssége, hogy javuljon a megrendelések minősége, hiszen a szakembereknek van lehetőségük arra, hogy a megrendelői oldal döntéseit befolyásolják.
