A környezetkímélés túl drága a magyaroknak

A környezetkímélő eszközök egyelőre túl drágák, a hosszú távon megtérülő beruházások pedig elérhetetlenek a magyar háztartások többségének.

Pedig egy szigetelés jobb üzletnek ígérkezik, mint bankban kamatoztatni a pénzt. Barack Obama, az USA elnöke nagyobb hangsúlyt fordítana alternatív energiaforrásokra és zöld technológiákra, mert tudatában van az Egyesült Államok fenntarthatatlan mértékű olajfogyasztásának (éves szinten a világ olajtermelésének ötödét fogyasztják el) – derül ki Obama egy e héten tartott beszédéből. A Wired publicistája szerint ez a kijelentés csak egy lózung – amely az elnök 2014-es újraválasztási kampányának részét képezi -, hiszen Obama azzal is tisztában van, hogy olyan erős az olajlobbi, hogy addig nem lesz energiahatékonyságra irányuló technológiai innováció, amíg az olajkészletek radikálisan le nem apadnak, és nem lesz gazdaságilag is racionálisabb az alternatív energiákra történő átállás. Ez pedig leghamarabb is több évtized múlva következhet be.

Harminc-negyven év múlva az olajárak annyira meg fognak emelkedni, hogy nem csak környezeti, hanem gazdasági szempontból is megéri alternatív energiafogyasztási technológiákra átállni – mondta az [origo] kérdésére dr. Bihari Péter, a BME Energetikai Gépek és Rendszerek tanszékének tanszékvezető-helyettese. Bihari szerint csak egy dolog, hogy az ipari termelés mennyi energiát fogyaszt, hiszen az Európai Unió huszonhét tagállamát figyelembe véve a lakossági energiafogyasztás meghaladja a termelői szektorét, tehát államoktól és gazdasági szereplőktől függetlenül az emberek is fékezhetnék a globális energiafogyasztás mértékét.

Ha lenne pénzük, az emberek is visszafoghatnák a pazarlást
Annak érdekében, hogy az átlagemberek figyelmét is felhívják az energiapazarlásra, illetve, hogy lehetőséget biztosítsanak a tudatos takarékoskodásra, 1995-ben az EU-ban bevezették az energiacímkéket, amelyek egy adott termék energiafogyasztási környezetbarátságának minőségét jelzik. A címkén egy A-tól G-ig tartó skála – amelyen az A jelöli a leghatékonyabbat – jelöli az energiahatékonyság minőségét, ezen kívül egy-egy eszköz éves energiafogyasztásai adatai, valamint speciális információkról – hűtőgépek esetében például zajkibocsátásról, mosógépeknél vízfogyasztásról – tájékoztat a matrica. Az energiacímkék feltüntetése 2012 januárjától minden EU-ba tartozó országban kötelező, az uniós álláspont szerint ezzel egyrészt ösztönözhetik a gyártókat, hogy minél energiahatékonyabb készülékeket gyártsanak, másrészt a fogyasztók gazdasági és környezeti következményekkel számolva dönthetnek vásárláskor. Bihari szerint azonban nem várható túlságosan nagyfokú tudatosság a fogyasztóktól, ugyanis amíg az embereknek kevés pénze van, addig nem a saját léptékkel felfoghatatlan környezeti károkat fogják mérlegelni, hanem a pénzügyi szempontok válnak döntő tényezőkké.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Mutatjuk hogyan válhatnak olcsóbbá a napelem telepítések

Kerítésre szerelt napelemekkel válhatnak olcsóbbá a napelem telepítések.