Leginkább a környezetvédelem terén lát lehetőségeket a magyar vállalkozások számára Kínában a magyar befektetésösztönzési és kereskedelemfejlesztési ügynökség, az ITD Hungary.

A környezetvédelem jó üzlet lehet a magyar cégeknek Kínában

Leginkább a környezetvédelem terén lát lehetőségeket a magyar vállalkozások számára Kínában a magyar befektetésösztönzési és kereskedelemfejlesztési ügynökség, az ITD Hungary.

Az ügynökség keddi közleménye szerint a környezetvédelmen belül is elsősorban a szennyvíztisztítás és a hulladékégetés terén kínálkoznak ígéretes üzleti lehetőségek, Kína a következő években több száz milliárd euró fejlesztést tervez ezeken a területeken – teszik hozzá.

Az ITD Hungary szerint a beruházásokhoz a magyar szakemberek által kifejlesztett, innovatív technológiák számos potenciális együttműködési lehetőséget teremthetnek a magyar cégek számára az ázsiai országban.     Huszty András kormánybiztos, a Corvinus Egyetem Kína Központja, az ITD Hungary és a Kínában jelenlévő magyar cégek részvételével rendezték meg a “Közel sem Távol-Kelet” című kerekasztal-beszélgetést hétfőn Budapesten, ahol a magyar cégek kínai lehetőségeit vették számba – derül ki a közleményből.

Az ITD Hungary hozzáteszi: a magyar cégeknek nem csak a környezetvédelem terén van keresnivalójuk Kínában, ezt bizonyítja például az Eu-Milk, vagy a Sümegi Pincészet kínai sikere. Előbbi Túró Kiittyy néven a hazai Túró Rudihoz hasonló tejdesszerteket gyárt, utóbbi magyar borokat exportál az ázsiai országba.     Perspektivikus terület lehet még az alkatrészgyártás, valamint az információs és kommunikációs technológia is. A 2009. március 25-29. között, “Trip of Confidence”, “A bizalom útja” elnevezésű európai látogatássorozat keretében Magyarországon tartózkodó kínai delegáció vállalati résztvevői ezeken a területeken mutattak leginkább érdeklődést a magyar vállalatok iránt – derül ki a közleményből.     A 40 kínai céget képviselő több mint 60 kínai vállalati vezető a Kínai-Magyar Üzleti Fórumon 132 magyar cég mintegy 200 képviselőjével találkozott, félezer kétoldalú tárgyalást folytattak. A rendkívüli érdeklődést a kínai üzleti lehetőségek iránt Kína gazdasági potenciálja mellett az is indokolja, hogy az ázsiai ország kevésbé kitett a gazdasági válság negatív hatásainak – áll a közleményben.

A négynapos programon a kínai küldöttség gyárlátogatásokon vett részt, ipari parkokat látogatott meg és 30 magyar település – 30 magyar potenciális befektetési helyszín – bemutatkozását is meghallgatta.     A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly a Kínából származó import értéke 4,18 milliárd eurót tett ki, ami 11,5 százalékos növekedés 2007-hez képest. A magyar kivitel értéke 759,3 millió euró volt, ez 1,9 százalékos növekedés az előző évhez viszonyítva.

Ajánlott tartalom

Agrárminisztérium: több mint 3 milliárd forintos kerettel nyílt pályázati felhívás a haltermelőknek

A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz (MAHOP Plusz) a 2021-2027 közötti időszakban a magyar halgazdálkodás támogatásának és fejlesztésének alapját jelenti.