A koronavírus a legveszélyesebb a szennyezett levegőjű nagyvárosokban

A szennyezett levegő okozta egészségügyi kockázattal, fenyegetettséggel már régen szembesülnek a nagyvárosok.

A baljóslatú „jelenségre” napjainkban még inkább ráirányította a figyelmet a koronavírus megjelenése és nagyarányú terjedése, amely egyértelműen a légszennyeződéssel fokozottan megterhelt nagyvárosok lakóit veszélyezteti és fenyegeti a legsúlyosabban – hívja fel a figyelmet az EPHA, az Európai Közegészségügyi Szövetség. A kutatók bebizonyították, hogy a cukor-és légzőszervi megbetegedések, a magas vérnyomás kialakulásának egyik jelentős rizikófaktora a levegőszennyeződés. A koronavírus fertőzés, az eddigi adatok szerint, elsősorban ezekben az alapbetegségekben szenvedők körében szedi áldozatait. Körükben magasabb a halálozási arányszám. A 17 évvel ezelőtt közzétett, a koronavírus SARS áldozatairól készült publikáció megerősítette, hogy a közepes mértékben szennyezett levegőjű régiókban 84 százalékkal nagyobb eséllyel hunynak el betegek, mint a kifejezetten alacsony levegőterhelésű környezetben élő emberek. Dr. Sara De Matteis, az olaszországi Cagliari Egyetem docense, az Európai Tüdőgyógyász Szövetség Környezet-egészségügyi bizottságának tagja kifejtette: „A városi levegő minősége javult az elmúlt fél évszázadban, ám a benzines, és különösen a dízel üzemű járművek füstje továbbra is komoly probléma.

Még a legújabb dízelmotorok is veszélyes mértékben bocsátanak ki szennyező anyagokat. A szennyezett levegő krónikus tüdő-és szívbetegségeket eredményez, valamint súlyosbítja az ezekben szenvedő betegek állapotát, ezen kívül a betegek nehezebben tudják leküzdeni tüdőfertőzéseket és nagyobb valószínűséggel halnak meg. Ez valószínűleg a COVID-19 esetében is fennáll. A levegőszennyezés csökkentésével segítséget nyújthatunk a legsebezhetőbbeknek a jelenlegi és az esetleges jövőbeni pandémiák elleni küzdelemben.” Dr. Sara De Matteis összegzése jól rámutat arra, a levegőszennyezés okozza a legfajsúlyosabb környezet egészségügyi veszélyt Európa-szerte. Azt a veszedelmes perspektívát, amely az EGT szerint, főképpen a városokat érinti. A nitrogén-dioxid, a szilárd részecskék (PM), valamint a talaj közelében fellelhető ózon pregnánsan a legártalmasabb, ezek közel 400 ezer korai halálesethez vezetnek éves szinten. Ebből az aspektusból nézve az egyik legkritikusabb gócpont Észak Olaszország, az európai koronavírus-járvány kirobbanásának helyszíne.

A közlekedésből származik a városi nitrogén-dioxid szennyezés, elsősorban a dízel üzemű járművekből és ezek „adják” a szilárd részecskék alapvető forrásait. Jelentős mértékben terjed, sőt ugrásszerűen nő a dízel üzemű autók aránya az ezredforduló óta egész Európában és a felmérések azt mutatják, hogy az öreg kontinens légszennyezettségi előírásainak csekély mennyiségű jármű tesz eleget. Az EU országai ellen a levegőminőségi határértékek megsértése miatt mindezideig hetvenegy unius jogsértési eljárás indult. A kórokozó vírus terjedésének megfékezése érdekében Olaszországban számos a légszennyeződésre vonatkozó intézkedést foganatosítottak. Milánóban hivatalos megfigyelőállomások rögzítik az adatokat, amelyek összhangban vannak a műholdképekkel.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.