A koronavírus, amely a klímaváltozás elleni harcot is a partvonalra szorítja

A COVID-19 kórokozó, vagy ahogy mindenki emlegeti, a koronavírus, mindössze pár hónap leforgása alatt az egész világ életét felbolygatta: a kínai Vuhan városából indult betegség villámgyorsan eljutott a pandémia, azaz a világjárvány státuszig.

Mint minden korábbi, hasonló méretű járvány, a COVID hatásai is szerteágazóak: a nyilvánvaló egészségügyi következmények mellett a gazdaság számos ágazata hatalmas kihívásokkal néz szembe az elkövetkező időszakban. De vajon mennyiben befolyásolja a jelenlegi, rendkívüli helyzet a klímaváltozás ellen folytatott harcot?

A levegő tisztább

A koronavírus leglátványosabb velejárója ebben az aspektusban minden kétséget kizáróan a szén-dioxid kibocsátás mérséklődése, amely a közlekedési korlátozások bevezetése és az ipari termelés jelentős csökkenése miatt nem meglepő. Előbb a járvány bölcsője, Kína, majd a legsúlyosabban érintett európai ország, Olaszország felett figyelték meg a szakértők a levegő drasztikus mértékű tisztulását. Főként az ázsiai ország esetében volt feltűnő a károsanyag kibocsátás csökkenése: a Föld elsőszámú légszennyezőjeként számon tartott ország szén-dioxid kibocsátása körülbelül 25 százalékkal csökkent a tavalyi év hasonló időszakához képest. Olaszország területén szintén figyelemreméltó, műholdfelvételeken is látható módon csökkent a légszennyezettség.

Mi lesz veled, műanyag?

A fenntartható életmód egyik leghangsúlyosabb szempontja, a műanyaghasználat mérsékletére irányuló törekvések ebben az időszakban érthető módon a háttérbe szorulnak. A koronavírus elleni küzdelem nélkülözhetetlen fegyverei a különböző orvosi eszközök, például az egyszer használatos, műtétekhez használt kesztyűk, katéterek, inzulin tollak, vagy a lakosság által is széles körben használt védőmaszkok, így ezen kellékek a megszokottnál nagyobb számban történő gyártása és beszerzése a veszélyhelyzetben prioritássá válik minden ország számára. Az olyan, elmúlt években tapasztalt pozitív tendenciák terén is kisebb visszalépés figyelhető meg, mint a fenntartható anyagokból készült csomagolások műanyag társaikkal szembeni favorizálása. A vírus terjedésének korlátozása érdekében ugyanis a szállítók igyekeznek minél biztonságosabban lezárni küldeményeiket, amely több műanyag felhasználását jelenti. A vírus Egyesült Államokban való megjelenésekor a Starbucks is határozott lépésre szánta el magát: megtiltották, hogy a látogatók saját maguk által hozott bögrékbe kérjék a kávét, helyette ideiglenesen ismét az eldobható, egyszer használatos papírpoharak kerültek előtérbe.

Jövőkép

A fenti, közvetlen hatásokon túl számos közvetett tényező is befolyásolja a járványügyi vészhelyzet hosszú távú megítélését. Az otthoni munkavégzés kényszerű, globális tesztje elgondolkodtathatja a nagyvállalatokat az utazási irányelveik esetleges megváltoztatásáról, hiszen az olyan, mindenki számára elérhető szolgáltatások, mint a streaming, vagy az egyszerű videokonferencia a személyes találkozók jelentős hányadát ki tudná váltani. Ez főleg az olyan országokban lenne igazán fontos, ahol a nagy távolságok miatt ezek a találkozók csak repüléssel megoldhatóak. A rendkívüli helyzet a vállalatok home office intézményével kapcsolatos aggályait is szertefoszlathatja. Azon munkakörök esetében, ahol a mindennapi feladatok elvégzéséhez nem lenne feltétlenül szükséges fizikailag egy helyen tartózkodni a kollégáknak, az otthoni munkavégzés szélesebb körben elérhetővé tétele kézenfekvő döntés lenne. Arról nem is beszélve, hogy ilyen módon az irodaházak, vállalati központok fenntartása, üzemeltetése is jóval kevesebb forrást emésztene fel.

A koronavírus okozta rendkívül helyzet legfontosabb leckéje viszont egyértelműen az emberi empátia területén keresendő: mivel a járvány nem válogat, az országok összetartása kritikus ezekben az időkben, legyen szó a vakcina fejlesztéséről, majd siker esetén terjesztéséről, az adott országban külföldinek minősülő betegek ellátásáról, vagy a jó gyakorlatokkal kapcsolatos tudásmegosztásról. Ez pedig a kórokozó legyőzését követően a klímaváltozás elleni harcban is segítségünkre lesz.

forrás: chikansplanet.blog.hu

Ajánlott tartalom

AM: nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat

Nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat. A hazai agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságához alapjaiban járulnak hozzá a hazai, kiváló minőségű vetőmagok és szaporítóanyagok - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön Szarvason, az I. Országos Vetőmag-gazdálkodási Konferencia megnyitóján a tárca közleménye szerint.